Tăriceanut tanúként hallgatta ki áprilisban a brassói korrupcióellenes ügyészség két, Bukarest közelében fekvő, államosított telek feltehetően illegális visszaszolgáltatása ügyében, amelyben azóta vádat emeltek Paul herceg (a királyi család egyik el nem ismert sarja), valamint több román és izraeli üzletember ellen. A vádhatóság azt állítja: az elkövetők jogtalanul szerezték meg a snagovi erdő egy részét és a băneasai királyi farmot (növénytani kutatóállomást), több mint 145 millió eurós kárt okozva az államnak. Az ügyészek szerint a házelnök eskü alatt hazudott, amikor azt állította, hogy nem tudott a korrupciós ügy részleteiről, és nincs közeli kapcsolatban a vádlottakkal, köztük volt tanácsadójával, Tal Silbersteinnel és Dan Andronic befolyásos lapigazgatóval.
Tăriceanu a bűnvádi eljárás elindítása után úgy nyilatkozott: abszurdum azt feltételezni róla, hogy társadalmi pozícióját hamis tanúzással veszélyeztette volna olyanok kedvéért, akikhez semmi köze. Azt állította, hogy a visszaszolgáltatási ügyben már véget ért a nyomozás, amikor őt tanúként kihallgatták, és az ügyészek csak ürügyet kerestek meghurcolásához. Tăriceanu egyébként rendszeresen bírálja a korrupcióellenes ügyészséget – amely szerinte titkosszolgálati és politikai megrendeléseket teljesít, „ügyészállammá” változtatva Romániát –, elhallgattatását, megfélemlítését célzó hatósági visszaélés áldozatának tekinti magát. A házelnök a jogállamiságot és demokráciát védelmező, „kényelmetlen” politikusként jellemezte magát, és többször is arra utalt, hogy az „elnöki hivatalnak” áll útjában (a szenátus elnöke a második legfőbb közméltóság az ország elnöke után, aki – meghatározott ideig vagy akár a választásokig – ideiglenesen átveszi az államfői hatásköröket az elnök akadályoztatása, felfüggesztése vagy halála esetén).