A múlt év nyarától – több mint tíz év vajúdás után – Romániában is bevezették a nyaralási utalványok rendszerét. A béren felüli juttatás kérdése volt az Asimcov vállalkozói szövetség által havi rendszerességgel megtartott Club Cafe kerekasztal-beszélgetés legutóbbi témája. A legfőbb tudnivalókat Herman Rosner, az IT&T utazási iroda vezetője, a román kereskedelmi kamara tiszteletbeli tagja, a vonatkozó jogszabály egyik kezdeményezője ismertette. Mint kiderült: a munkáltatók igen keveset tudnak a lehetőségről, pedig alkalmazottjaik hatékonyabb munkavégzését is szolgálhatja. A törvény bevezetése óta szerzett piaci tapasztalatok ugyanakkor arra utalnak, hogy egyelőre nehézkesen tölti be a neki szánt szerepet, vagyis a belföldi turizmus jelentős élénkítését.
A bevezetés buktatói
Ferencz Csaba, Nagy D. István » Herman Rosner mindenekelőtt ismertette az üdülési csekkek, utalványok történetét. 2004-ben az Utazási Irodák Országos Egyesülete vezetőtanácsi tagjaként egyebek mellett ő is kezdeményezte bevezetésüket, majd a kereskedelmi kamara égisze alatt sikerült egy törvénykezdeményezést is elindítani. Beszédes ugyanakkor, hogy az első konkrét lépésre 2009-ig kellett várni, ekkor Elena Udrea idegenforgalmi szaktárcavezető karolta fel az ötletet, és egy sürgősségi kormányrendelet is született, amelyet viszont érdemben nem alkalmaztak. A jóváhagyó és pontosításokkal szolgáló törvény végül 2015 nyarán jelent meg, ekkor nyílt meg a törvényes út alkalmazásukra. A munkáltatóknak a 2009/8-as sürgősségi kormányrendeletet, valamint a 2015/173-as törvényt kell átlapozniuk, a csekkel rendelkezők számára fontos alapvető tudnivalók pedig – egyebek mellett, hogy mely idegenforgalmi szolgáltatóknál lehet ilyen utalvánnyal fizetni – megtalálhatóak az étkezési és üdülési utalványok forgalmazóinak honlapján (Edenred, Sodexo, Cheques Dejeuner).
… és előnyei
Herman Rosner elmondta, már a kezdeményezés elindításakor próbálták felhívni a figyelmet, ez a lehetőség – azon túl, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából előnyös – az idegenforgalom fellendítésének is hatékony eszköze lehet. A turisztikai szakember szerint bevezetésük több európai országban, így Magyarországon is (az Erzsébet-utalványok révén) a belföldi turistaforgalom jelentős bővülését eredményezte. Ami az alkalmazotti előnyöket illeti: az utalványok után nem kell hozzájárulást fizetni az egészség-, illetve a társadalombiztosítási alapba, az egyetlen fiskális kötelezettség a 16 százalékos jövedelmi adó. A munkáltató pedig szintén nem köteles azokat az összegeket befizetni, amelyeket abban az esetben törleszt, ha a bér részeként vagy prémium formájában adja ki a pénzt. Az egyéb béren kívüli juttatásokhoz hasonlóan pedig szintén költségként könyvelhető el, vagyis leírható a társasági adóalapból.
A találkozón felvetődött: noha igaz, hogy egy nyaralás az alkalmazott feltöltődését szolgálja, viszont kérdés, vállalják-e a jövedelemadó kifizetését, hiszen azt a fizetésből vonják le. (Fontos megjegyezni, hogy így is „olcsóbban” nyaral, hiszen a járulékok kifizetésétől mentesül.) Felvetődött továbbá, hogy milyen feltételekkel lehet kiosztani az utalványokat. A jogszabály ezen a téren a munkáltatónak szabad kezet ad – hangzott el – vagyis korántsem kötelező, lehetőségről van szó.
Hol használható fel?
A jogszabály szerint egy évben egy alkalmazottnak legtöbb hat minimálbérnek megfelelő összeget, azaz jelenleg 7500 lejt lehet üdülési csekk formájában adni, az értékpapír kibocsátásától számított egy évig használható fel. Kizárólag belföldi szolgáltatóknál vehető igénybe, szállás és étkezés törlesztésére, vagy teljes turisztikai szolgáltatási csomagokat lehet vásárolni vele. Hogy hol, milyen szolgáltatóknál fogadják el fizetőeszközként, az – az ebédjegyekhez hasonlóan – az utalványt kibocsátó cég és a szolgáltató között kötött szerződés alapján dől el.
Esélyek
László Endre, a sepsiszentgyörgyi TTS utazási iroda vezetője kérdésünkre elmondta, az üdülési csekkek rendszere még gyermekcipőben jár, hiszen kevés munkaadó használja ki a béren kívüli juttatás lehetőségét. A közszférában egyenesen megtiltották, hogy az alkalmazottak üdülési csekket kapjanak, márpedig az adna igazán lendületet a rendszernek – véli a szakember. Pedig felhajtó hatása két szempontból is megkérdőjelezhetetlen: egyrészt bővíti a belföldi turisztikai piac forgalmát, másrészt kifehéríti azt. Az általa vezetett turisztikai iroda egyébként három kibocsátóval kötött szerződést, azoknak a turisztikai egységeknek, amelyek közvetlenül kívánják elfogadni az utalványokat, szintén szerződést kell kötniük. Ez alól csak akkor mentesülnek, ha közvetítő – például egy utazási iroda – által értékesítik szolgáltatásaikat.
Az általunk megkérdezett utalványkibocsátó az egész országban 784 egységet jelölt meg felhasználóként, Háromszéken három turisztikai céggel kötött szerződést.
Összegzésként tehát elmondható, hogy az üdülési csekkek rendszere akkor tudja igazán betölteni ágazatfelhajtó szerepét, ha tömegessé válik használata. Ehhez a szakpolitikák szintjén kell olyan közép- és hosszú távú elképzeléseket kidolgozni, érvényesíteni, amelyek képesek mind a szolgáltatók, mind a munkaadók és munkavállalók számára vonzóvá tenni az utalványok használatát.
