A kormányhivatal ezt spekulatív vádaskodásnak minősítette, a „feltételezett akadályoztatást” határozottan visszautasította, és néhány pontosítást is megfogalmazott. Elsőként azt, hogy a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsnak a központi városrendezési terv módosítására vonatkozó határozatát egy bíróság semmisítette meg, és ezt csak oly módon lehet akadályoztatásnak tekinteni, hogy a kezdeményezők önmagukat akadályozták egy törvénytelen határozat elfogadásával. A kormánybiztosi hivatal szerint a törvény tiszteletben tartása a civilizált világban alkotmányos kötelesség, nem akadályoztatás. A közlemény rámutat, hogy a városimázs-iroda logikája szerint a bűnözők is vádolhatnák az ügyészeket, bírókat és a büntető törvénykönyvet, hogy megakadályozza őket abban, ahogy ők meg akarnak nyilvánulni a társadalomban. A törvény uralma minden természetes és jogi személy és különösen a közhivatalok esetében meghatározó egy jogállamban, és a prefektusi intézményre vonatkozó törvény szerint a hivatal fő feladata éppen a törvények betartásának ellenőrzése területi szinten – figyelmeztet a közlemény, amelyből végül a sárkánydomb ellenzésének konkrét okát is megtudjuk: „ugyanabban a törvényes keretben”, a társadalmi béke megőrzésére vonatkozó kötelességének eleget téve a Kovászna megyei prefektusi hivatal tudomásul vette a román civil szervezetek beadványait, amelyekben elégedetlenségüket fejezik ki  a főtér egy részének tervezett elrendezése miatt. A hét méter magas mesterséges domborzati forma célja megítélésük szerint a Mihai Viteazul-szoborcsoport és a román nemzeti ünnepen vagy más alkalmakon szervezett köztéri vagy kulturális rendezvények vizuális elzárása – ezért a megyei kormánybiztosi hivatal azt javasolja Sepsiszentgyörgy helyi közigazgatásának, hogy a kérdéses zöldövezetet a beadványozók szerint „törvénytelen és diszkrimináló” domb „fölösleges felemelése” nélkül alakítsa ki, mert ez zavaró elem lenne a város társadalmi légkörében.