Noha a postavállalat majd minden részlegén egyre hangsúlyosabb az elégedetlenség, sőt, spontán munkabeszüntetésekre is több példa volt már – legutóbb múlt pénteken a gépjárművezetők tagadták meg az indulást –, a 21 ezer tagot számláló szakszervezet vezetősége a predeáli közgyűlésen úgy döntött, ősz előtt nincs értelme tiltakozó akcióba kezdeni. Brătianu szerint, mivel mind a minisztériumokban, mind a parlamentben vakáció van, így gyakorlatilag az üres irodáknak tudnák elmondani a panaszaikat. Ezért szeptemberre halasztották a tiltakozást, de arról még nem született végső döntés, hogy milyen formája legyen. Az elnök országjáró körúton van, próbálja lecsitítani a kedélyeket, hogy legalább őszig legyenek még türelemmel ez emberek. Brătianu szerint szeptembertől a politikusok már a választásra készülődnek, így nagyobb esély van arra, hogy a követeléseik egy részének legalább eleget tegyenek. A postások egyébként személyenként kétszáz lejes béremelést szeretnének elérni, illetve töröltetnék a munkatörvénykönyv azon előírását, mely szerint a túlórákért szabadnapok járnak az állami vállalatoknál. Utóbbi előírással az a gondjuk, hogy nagyjából átverés, mivel valójában fizetetlen napokként tartják nyilván ezeket az eltávozásokat, a többi kollégának pedig mindenképp el kell végeznie a munkát, tehát aki eltávozik, az sem nyer semmit, és a többieknek is megbonyolítja a dolgait. Harmadik követelésként Brătianu azoknak az alkalmazottaknak a menesztését kérte, akik a kormányváltások során kerültek be – valamely politikai párt által odatett vezetők által beszervezett emberek –, akikre szerinte semmi szükség, de bérezésük komoly anyagi megterhelést jelent a cég számára. Az elnök rámutatott: pár hónappal ezelőtt még úgy tudta, pár tíz emberről van szó, kiderült viszont, hogy kétszáz feletti ezeknek a száma. A vállalat egyébként 24 ezer embert foglalkoztat.
Matei Brătianu a vállalat által felhalmozott adósságról is beszélt, amely a vezetőség szerint a béremelés fő akadálya. Az elnök szerint már jó ideje döntés született – és erre még az Európai Unió döntéshozó szervei is rábólintottak –, hogy a 138 millió eurónyi tartozást (az államnak, illetve más hitelezőknek) részvényekre váltanák. Erre a mai napig nem került sor, és elviekben a szakszervezeti követelések között ennek a folyamatnak az elindítását is kérik.
Újságírói kérdésre, hogy a siralmas helyzethez mi vezetett, Brătianu kifejtette: a postát gyakorlatilag hagyták összeomlani, az elmúlt években folyamatosan veszített a piaci részesedéséből (jelenleg a futárszolgálat terén kétszázalékos, míg a küldemények terén négyszázalékos, elsősorban a technológiai fejlesztések elmulasztása miatt), de a legbiztosabb ügyfeleknek számító nyugdíjasok száma is lényegesen csökken. A járandóságok kézbesítése egyébként még mindig a legjelentősebb bevételi forrása a postának (közel harminc százaléka), a bankok viszont nagyon sok ügyfelüket elszippantották. A posta helyzetét súlyosbította továbbá, hogy a vezetői szinteken csillagászati fizetések folytak el, végkielégítések formájában szintén. Emellett a vállalatot közel kétszázmillió lejre büntette a versenytanács, amit havonta törlesztenek tízmilliós részletekben.
Végül az elnök a vállalat használatában lévő ingatlanokról is szólt. A legtöbb épület – így a sepsiszentgyörgyi egykori Hungária Szálló – valóban siralmas állapotban van, ráadásul a vállalat számára csak veszteséget jelent. A tevékenység szempontjából ezek az épületek nem megfelelőek, túl nagyok, a fenntartási költségeik magasak. A legészszerűbb lenne jó részét eladni, és korszerű ingatlanokba költöztetni a hivatalokat. Brătianu szerint az önkormányzatoknak kell megtalálni a megoldást, ingatlancserékkel, de persze kérdéses, hogy a távközlési minisztérium kiengedi-e a kezéből az épületeket, ezek ugyanis nem egy településen műemlékek, s jelentős értékkel bírnak. A jelenlegi helyzet ugyanakkor senkinek sem kedvez: a postahivatalok gyatra állapotban vannak, és az épületek állaga csak romlik. A vállalat adósságainak törlesztésére is megfelelő lenne az értékesítésük – tette hozzá.