Május 15-én tartják az állatorvosok napját. A megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság a szakmabeliek ünnepe alkalmából hatodik alkalommal szervezett konferenciát Háromszéken, az előző négyet a magyarországi Állat-egészségügyi Szolgálat és a magyar állatorvosok világszervezetével közösen rendezték.
A mostani tanácskozásra ― melyet a kovásznai Clermont Szállóban tartottak ― a magyarországiak mellett sikerült bevonni a litvániai állat-egészségügyi hatóságokat is, ami nemzetközivé emelte a rendezvényt. Mindhárom országból jelen voltak az államtitkár rangú főállatorvosok: dr. Radu Cheţan Roateş, dr. Süth Miklós és dr. Vidmantas Paulauska, valamint helyetteseik és a központi állat-egészségügyi laboratóriumok vezetői. Erdély tíz megyéjéből részt vettek az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságok vezetői, de nagyon sok magánpraxist gyakorló állatorvos is.
A konferencián elemezték az Európai Unióhoz korábban csatlakozott országok tapasztalatait az állattenyésztés és élelmiszer-biztonság terén. A magyarországi előadók ismertették a csatlakozás után elért eredményeket, de az elkövetett hibákat is, hogy az utánuk csatlakozók elkerülhessék azokat. Például Magyarországon az Európai Unió élelmiszer-biztonsági előírásait szem előtt tartva, uniós minősítésű vágóhidakon tették lehetővé az állatok levágását és ugyanolyan feldolgozókban a hús- és tejtermékek előállítását, a tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a régebben csatlakozott nyugati országokban valósággal keresik a hagyományosat, az eredetit, a falusit, és a nyugati turisták azt szeretnék megtalálni e tájakon, amit ők gyakorlatilag hazájukban elveszítettek. A konferencia résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy megfelelő állat-egészségügyi felügyelet mellett meg kell őrizni a hagyományosat, különösen az erdélyi ízeket és termékeket. Ennek érdekében a három ország állat-egészségügyi hatóságai más kelet-európai országok szakhatóságai bevonásával megpróbálnak lobbizni és az Európai Unió illetékeseinél kiharcolni, hogy a később csatlakozott országokban ― de másutt is ― a magángazdaságokban tenyésztett állatokat engedélyezett helyen lehessen levágni, az állatok húsát vagy a kisgazdaságokban termelt tejet megfelelő szakfelügyelet alatt feldolgozni, és olyan termékeket előállítani, amelyek helyi jellegzetességek. Dr. Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvos szerint, ha sikerül rugalmasabbá alakítani az unió merev normáit, támogatást nyernek a falusi kisgazdák, akik megmaradhatnak a hagyományos állattenyésztésnél, s nem kell lemondaniuk az állatokról az értékesítés nehézségei miatt, mint ahogy tették ezt a magyarországiak. ,,Sajnos, minden frissen csatlakozott országban ugyanez a hiba megtörtént, és ezt szeretnénk most kiküszöbölni. Magyarországon a kisgazdaságok nagyjából már felszámolódtak, viszont ott is meg akarják fordítani ezt a folyamatot, hogy jelenjenek meg újra a kisgazdaságok. Tehát a konferencia végkövetkeztetése az volt: arra kell vigyáznunk, hogy ne veszítsük el azt, amink van" ― mondta a megye főállatorvosa.
