A globális elit ötlettelen, begyöpösödött, a 2008-as válság után csak kivételezett helyzetének, a felelősség nélkül szerzett gigajövedelmeknek a megőrzésével törődött, Európának megújulásra, ráncfelvarrásra van szüksége – jelentette ki Schmidt Mária, és Kertész Imre Nobel-díjas író gondolatait felidézve kifejtette: az a civilizáció, amely nem mondja ki vagy cserbenhagyja értékeit, a pusztulás útjára lépett.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Maróth Miklós akadémikus kiemelte: a migráció és a biztonsági kockázatok közötti összefüggésekről Európa nyugati felén szinte tilos beszélni, pedig ezek nyilvánvalóak. Ehhez hasonlóan sokan elhallgatják a migráció és bűnözés közötti összefüggéseket is. Az akadémikus szerint az európai politikában egyre inkább csak hitvitákat folytatnak a tények figyelembevétele nélkül, és ezzel kockára teszik Európa jövőjét.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy egy civilizáció fennmaradásához 2,1 százalékos születési ráta szükséges, Európában ez a mutató 1,6 százalék, a muszlimok körében viszont 3,2. Visszafordíthatatlanul megváltozhat a kontinens népességének összetétele – figyelmeztetett az alkotmányjogász.
Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa azt hangsúlyozta, míg a kelet-közép-európai régióban az elit és a társadalom számára is létező, fontos tényező az alulról építkező, szerves fejlődés eredményeképp létrejött nemzet, addig a nyugati elit felülről próbál létrehozni valamiféle európai nemzetet. Az emberek feje fölött nem lehet fontos döntéseket hozni, velük szemben nem folytatható az európai projekt – jelentette ki.
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója arra tért ki: az emberek világos különbséget tesznek Európa és az Európai Unió között, és miközben egyértelműen megvallják európai identitásukat, meglehetősen kritikusak az unióval szemben.
Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője az Európai Unió tagállamaiban készült felmérésük eredményeit ismertetve hangsúlyozta, az év elején megkérdezettek mintegy kétharmada állította, tart attól, hogy a bevándorlás növeli a bűn- és terrorcselekmények számát. Ez az arány pedig feltételezhetően tovább is növekedett az azóta elkövetett terrortámadások után – fűzte hozzá. Lánczi Tamás kitért arra is, hogy a válaszadók szintén kétharmada féltette az identitását az eltérő kultúrájú emberektől.
A Századvég munkatársa közölte azt is, kutatásuk szerint az európai polgárok elégedetlenek sorsuk alakulásával, és pesszimistán látják a közösség gazdasági jövőjét, közel 50 százalékuk ugyanis visszaesésre számít. A pesszimizmus ellenére ugyanakkor Nagy-Britannián kívül mindössze hét uniós tagállamban érte el a 40 százalékot azok aránya, akik aláírnának egy, az unióból történő kilépést szorgalmazó petíciót, az európai polgárok átlagosan 64 százaléka megőrizné országa uniós tagságát. MTI