A forrás nem csak pénz
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadásában hangsúlyozta, a külső források mellett, amelyeket ráadásul csak célirányosan, kötötten lehetett elkölteni, az elkövetkező időszakban a belső források felkutatására és hatékony felhasználására kell összpontosítani. Amikor forrásokról beszélünk, akkor nemcsak pénzről, hanem például – ami egyébként egy felelős kormány feladata – észszerű gazdasági szabályozásról, a költségvetési (al)rendszerek felújításáról, átgondolt adópolitikáról is kell szólni. A miniszter négy irányt határozott meg, amelyben a gazdasági kormányzat gondolkodik a következő esztendőre: az ország adósságállományának további csökkentése (itt jó jel, hogy a külső eladósodás aránya folyamatosan csökken, már 30 százaléknál tart, ami azt is jelenti, hogy az állami költségvetési hiányt nagymértékben belső forrásokból, akár lakossági hozzájárulással lehet finanszírozni), tovább csökkenteni az adókat (internet, vendéglői szolgáltatások, élelmiszerek áfáját például), folytatni a béremelési programot, és beruházások révén továbbfejleszteni az ipari termelést (itt nemcsak a közvetlen iparfejlesztési, hanem az otthonteremtési vagy az elektromobilitást szolgáló programokról is szó van).
Mátis Jenő örömmel nyugtázta, hogy a magyar állam által nyújtott források immár a határon túli területekre is eljutnak, így valójában belső és nem külső erőforrásokról lehet beszélni. Az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szerint a román gazdaság viszont egy sor lehetőséget nem használt ki, például az uniós források lehívásában nagy hátrányban van Magyarországgal szemben. Ugyanakkor jelentős gondnak nevezte, hogy a vissza nem térítendő támogatások esetében hiányzik az önrész, illetve nehézkes annak finanszírozása is. Ezért – miközben üdvözölte a magyar kormány által indított vajdasági és kárpátaljai gazdaságfejlesztési programot – reményét fejezte ki, hogy hasonló indul Erdélyben is, hogy a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban Romániának elkülönített 43 milliárd eurós kerethez hozzáférhessenek a magyar vállalkozók. A hazai gazdaság motorját a fogyasztás adja, amihez a mintegy 3,5 millió külföldön dolgozó román állampolgár hazaküldött pénze is jelentősen hozzájárul.

Adózási fegyelem kell
A szlovákiai olajvállalat, a Slovnaft vezérigazgatója, Világi Oszkár saját példájával illusztrálta, hogy minden gazdasági folyamatban milyen nagy jelentősége van – megfogalmazásában – a pillanatnyi, valamint a történelmi tudásnak, amelyet minden esetben gazdasági erővé kell átformálni. Ő ugyanis a kilencvenes évek elején fokhagymatermesztéssel kezdte a vállalkozói életet a Csallóközben, aztán a kínai dömpingáru miatt gyorsan kellett váltania. A vezérigazgató szerint mind az állam, mind a vállalkozó akarata szükséges ahhoz, hogy fejleszteni lehessen, példaként a 350 kézműves cseh sörgyárat hozta fel, amelyeket jelentősen támogatott az ottani kormány, így tudták megőrizni, sőt, jelentősen fejleszteni a hagyományos iparágat.
Diósi László (vezérigazgató, OTP Románia) szerint a román gazdaság legnagyobb fejlődési ütemét 2002–2008 között érte el, amikor 4–8 százalékos GDP-növekedést regisztráltak, alapvetően uniós forrás nélkül, amely így a fogyasztás növekedéséből és a mintegy 100 ezer külföldi vállalkozás megtelepedéséből táplálkozott. Példamutató, hogy adósságát Románia GDP-arányosan 40 százalék alatt tudja ma is tartani, ehhez az is hozzájárult, hogy az erős bankrendszer miatt megmentésükre nem kellett költenie az államnak. Amiben elmarad Románia, az az adózási fegyelem – vélte Diósi –, így az online pénztárgépek bevezetésének bejelentése üdvözlendő. Továbbá hiányzik egy integrált vállalkozásfejlesztési és külföldi beruházásokat vonzó program, hogy a bankszektor egyébként létező finanszírozási potenciáljának legyen célállomása. Diósi László szerint, ha a kormányzat nem avatkozik túlzottan bele a gazdasági folyamatokba, a 3,5–4 százalékos növekedés tartható lesz a következő években is. Ugyanakkor a külföldön dolgozó milliók hiányoznak a román gazdaságból, hiszen bár a fogyasztást ösztönzik, de nem fizetnek társadalombiztosítást, egészségbiztosítást, így ezek a rendszerek alulfinanszírozottak.

Ellentmondó információk
A román gazdaság vonatkozásában sokszor egymásnak ellentmondó információval találkozunk – mondta Tánczos Barna szenátor. Miközben az unió legmagasabb növekedését regisztrálják, a kis- és középvállalkozások helyzete egyáltalán nem megnyugtató: az elmúlt öt évben ebben a kategóriában a cégek csupán tíz százaléka tudott növekedést felmutatni, 30–32 százalék szinten tartja magát, a többi csökkenést regisztrál. Ez Székelyföldön még hangsúlyosabb lehet – bár külön statisztikák nem készültek –, hiszen például a hazai húzóágazat, az autóipar, annak beszállítóhálózata innen teljes mértékben hiányzik. Ezért más kincseket kellene keresni, például a tudás lenne az, ami fejlesztést hozna, ám a szenátor tapasztalata szerint a legnagyobb hiány a vállalkozói ötletekben van.

Húzóágazat a turizmus
Polacsek Csaba, a budapesti PriceWaterhouseCoopers tanácsadó cég vezetője úgy látja, hogy beruházni való tőke rendelkezésre áll, a bankoknak van elegendő forrásuk, de nincs elég terv. Ugyanakkor kevés és nem megfelelően képzett a munkaerő, miközben a népesség is csökken. Ezért a demográfiai kérdés egyben gazdasági kérdés is lett.
A Duna Menti Regionális Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Tóth István konkrét javaslatot tett, szerinte az elkövetkező évtizedben az elavult csatornázási rendszerek cseréje miatt egy sor vállalatnak csőgyártásra kellene átállnia.
Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a túl sok államilag támogatott, tehát könnyen elérhető forrás nem tesz jót a gazdaságnak.
A magyar gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, a turizmus kapcsán Bienerth Gusztáv, a turizmussal kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos valódi kincsnek nevezte Magyarország, de Székelyföld lehetőségeit is. A fejlődés Magyarországon már évek óta két számjegyű, a jelenlegi 10 százalékos GPD-hozzájárulást 13–15 százalékra kívánják növelni. A kormánybiztos arra is figyelmeztetett, hogy az elért növekedés részben a turisztikai trendek következménye, hiszen egyre több külföldi turista keresi fel az országot, ám regionális összehasonlításban Magyarország elmarad versenytársaitól, Ausztria (Bécs), Csehország (Prága), sőt, Horvátország is megelőzi. A belföldi turizmus egyik legfontosabb ösztönzője a SZÉP-kártya, amely nagyon jól teljesít, a beutazó idegenforgalmat viszont az olcsó tömegturizmus (buliturizmus) uralja, ezt minőségi szolgáltatásokkal rendelkező ágazattá kell átalakítani – mondta az előadó.