Kacagnak a lengyelek Brüsszelen

2016. augusztus 1., hétfő, Kitekintő

Mulattatónak nevezte a lengyelországi belpolitikai folyamatok brüsszeli bírálatát Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke a Bild német lapban megjelent interjúban.
 

 

A médiával és az alkotmánybírósággal kapcsolatban kifejtett kormányzati tevékenységgel szemben megfogalmazott bírálatokról azt mondta, hogy nem örül a kritikának, de mulattatónak tartja, mert semmi köze az ország aktuális állapotához. Legfeljebb az előző, Donald Tusk – az Európai Tanács jelenlegi elnöke – vezette kormány idejére érvényes az az állítás, hogy veszélybe került a demokrácia – mondta. Az alkotmánybíróságról szóló törvény ügyében megindított jogállamisági mechanizmus második szakaszának megnyitásáról azt mondta, hogy az Európai Bizottság lépése nem fér össze az uniós alapszerződéssel, de Varsó ennek ellenére is folytatja a konzultációt a brüsszeli testülettel. Az egyeztetésben a partnerük Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke, akinek hazájában, Hollandiában nincs is alkotmánybíróság. Varsó álláspontja világos: Lengyelország szuverén állam, és ugyanazokat a jogokat követeli magának, amelyekkel a többi uniós tagország is rendelkezik: nem többet, de nem is kevesebbet. A többi között hozzátette, hogy az EU-nak az önállóságukat a lehető legnagyobb mértékben megőrző nemzetállamok szövetségének kell lennie.
Arra a felvetésre, hogy úgy tűnik, egy új Lengyelország felépítésére törekszik, és ebben Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját követi, azt mondta, hogy ugyan lehetnek hasonlóságok Erdogan és Putyin között, de Orbán Viktor egyáltalán nem illik ebbe a sorba. Kiemelte, hogy „Magyarországon ugyan egy párt kormányoz, de mégis érvényes a demokrácia és a véleményszabadság”. A PiS elnöke egyebek mellett azt is elmondta, nem tud elképzelni olyan helyzetet, amelyben Lengyelország befogadna szíriai menekülteket. Mint mondta, országa már befogadott több mint egymillió ukránt, nagyjából 100 ezer fehéroroszt, több tízezer csecsent, és arra is hajlandó, hogy pénzügyi támogatással segítse a menekültek elhelyezését hazájuk közelében. Megjegyezte: „szeretném megtudni (Angela Merkel német) kancellár asszonytól, hogy mit gondolt, amikor megnyitotta a határokat, mert cserbenhagy a képzelőerőm”. Néhai ikertestvérét, Lech Kaczynskit idézve ugyanakkor azt is elmondta, hogy „Merkel a legjobb megoldás nekünk, lengyeleknek”, és lengyel szempontból jó lenne, ha Merkel asszonyt újraválasztanák”.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 589
szavazógép
2016-08-01: Kitekintő - :

Ki állítja meg a katalánokat?

A spanyol alkotmánybíróság tiltása ellenére a katalán parlament elfogadott egy előterjesztést, amely meghatározza a Spanyolországtól való egyoldalú elszakadás lépéseit.
 
2016-08-01: Kitekintő - :

Elővették az orosz kártyát

Előkerült az orosz kártya az amerikai elnökválasztási kampányban, miután  múlt héten a különféle kormányzati dokumentumokat, levelezéseket és telefonbeszélgetések átiratait évek óta közlő WikiLeaks portál a Demokrata Párt belső levelezéséből több tízezer e-mailt szivárogtatott ki, amelyek szerint az alakulat vezetése mindent megtett azért, hogy az előválasztások során ne Bernie Sanders, hanem Hillary Cliton legyen a befutó. Többen felvetették: az akció mögött az oroszok állnak, Moszkva érdekeit szolgálná, hogy a republikánus Donald Trump (fotó) nyerje az amerikai elnökválasztást. Donald Trump cáfolta, hogy bármiféle kapcsolatban állna Oroszországgal, de arra ösztökélte az oroszokat, hogy találják meg vetélytársa, a demokrata párti Hillary Clinton eltűnt elektronikus leveleit. Clinton kampánycsapata azonnal reagált: szerintük „először fordul elő, hogy egy nagy párt elnökjelöltje aktívan biztat politikai ellenfele elleni kémkedésre külföldi hatalmat”. Trump szavai oly nagy felháborodást váltottak ki, hogy a hazaárulás vádjával is illették. Erre azt válaszolta, csak „szarkasztikus” volt, amikor arra nógatta Oroszországot, hogy hackertámadással kutassa fel Hillary Clinton elveszett, kitörölt e-mailjeit.