A Sanitas szakszervezet vezetői pénteken jelezték: „örömükre” szolgál, hogy augusztus elsejétől végre alkalmazzák a már nyolc évvel ezelőtt hatályba lépett 17-es számú kormányrendeletet, és egyforma szintre kerülnek bérezési szempontból az azonos beosztásban, azonos szolgálati idővel, szakosodással, szakmai szinttel rendelkező egészségügyi alkalmazottak. Az érdekvédelmisek felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy az erről rendelkező 20-as kormányrendelet csak az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatban lévő beosztásban dolgozókra vonatkozik, az irodai személyzet, illetve más közhivatalnoki státusban lévő munkatársak nem részesülnek béremelésben. A szakszervezet számításai szerint a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban, a megyei vérközpontban, valamint a közegészségügyi igazgatóságnál dolgozó jogosultak bére átlagban 7,5 százalékkal nő.
Ami a többi közhivatalnokot illeti, a Sanitas illetékesei megjegyzik: remélik, hogy a kormányrendeletet megerősítő törvény parlamenti jóváhagyása alkalmával a honatyák módosítják azt, és beiktatnak legalább tízszázalékos béremelést ennek az alkalmazotti csoportnak is. A szakszervezet a hét folyamán a háromszéki honatyákhoz fordul, és támogatásukat kéri, illetve a munkaügyi minisztériumot is megkeresik.
Az érdekvédelmi képviselők ugyanakkor reményüket fejezik ki, hogy az orvosok munkaidejét szabályozni készülő jogszabály (amelyet hamarosan közvitára bocsátanak) valóban eléri a kívánt eredményt.
András-Nagy Róbert, a megyei sürgősségi kórház menedzsere lapunknak kifejtette: az egész bérkiigazítási folyamat nagyon zavaros. Az említett kormányrendelet ugyanis ellentmond a munkatörvénykönyv egyes passzusainak, egész pontosan arról rendelkezik, hogy az orvosok esetében az ügyeleteket részmunkaidős alkalmazásként fizessék a kórházak. A törvénykönyv nagyon világosan fogalmaz a részmunkaidőt illetően: pontosan előírja, hány óra lehet, és azt hogyan kell honorálni. „Ha egy szak- vagy főorvos hat-nyolc ügyeletet vállal, máris több időt dolgozott, mint amit a törvény a részmunkaidős alkalmazások esetében megenged. Kérdés, hogy ilyen esetben hogyan járjunk el” – részletezte a menedzser. András-Nagy Róbert hozzátette: a minisztériumnak már több kérdést is megfogalmaztak, amelyekre a rendelet nem ad választ, és egyelőre várják, hogy az orvosok munkaidejére vonatkozó jogszabály megjelenjen. Ez vélhetőleg egy minisztériumi határozat lesz, amely most kerül közvitára, így legkevesebb harmincnapos csúszás várható, pedig szeptemberben a szakembereknek már ezen rendelkezések alapján kell bérüket kézhez kapniuk.
A menedzser továbbá elmondta: az alapbérek kiigazítása megtörténik, viszont mint minden egyes alkalommal, most sem egyszerű ennek a kivitelezése. A rendelkezések értelmében ugyanis minden hónapban egyeztetniük kell a megyei biztosítóházzal, hogy a többletet is fedezzék, illetve a pénz egy részét magának az intézménynek kell előteremtenie annak függvényében, hogy kit milyen formában alkalmazott a kórház. Hogy erre honnan lesznek meg a források,  jó kérdés – tette hozzá.
Végül András-Nagy Róbert elmondta: mindenki béremelésről beszél, de valójában sokak számára csak elenyészően kevéssel hoz több pénzt ez a rendelet, hiszen a bérkiigazítás mértéke attól függ, kit mikor alkalmaztak, és mennyi volt az alapbére a belépéskor. Ezzel magyarázható, hogy egyesek 1–2, míg mások akár 800 lejjel többet kapnak, igaz, mindenki egy bérszintre kerül. A menedzser számára ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy egy sarkalatos törvényt felülír egy sürgősségi rendelet, amelyet utána egy határozat újból csak módosít, arról nem beszélve, hogy az alkalmazási útmutatók ismét csak megkésve érkeznek majd, addig pedig levelezni kell a szaktárcával, hogy valahogy mégis életbe lehessen léptetni az előírásokat.