Az ismert slágerszöveg címbe emelése – ha áttételesen is – jelzi, milyen helyzetbe került a székely pálinka. Az uniós eredetvédettségi szabályok miatt ugyanis egy jó ideje hivatalosan pálinka helyett csak gyümölcspárlatot ihatunk. Pontosabban kizárólag ez a megnevezés kerülhet fel a kereskedelmi forgalomba hozott italok címkéjére. Az eredetvédettségi ügyekben járatlanoknak meglehetősen érthetetlen helyzet rendezésére a múlt héten reményt keltő tárgyalássorozat kezdődött az Erdélyi Pálinka Lovagrend és a magyar földművelésügyi minisztérium illetékesei között.
Magyar pálinka a javából
Hogy a helyzet fonákságát még inkább kidomborítsuk: a magyar állampolgárok által, Magyarországról (is) származó alapanyagból készített nedűre sem kerülhet fel a pálinka felirat, ha például Székelyföldön készítik és palackozzák. Az uniós eredetvédettségi szabályok ugyanis elsősorban földrajzi és közigazgatási szempontokat vesznek figyelembe, így a Székelyföldön, a Partiumban vagy éppen a Felvidéken készített italt – az uniós szabályok sz
erint – nem lehet pálinka névvel illetni. Aki pedig megszegi ezt a szabályt, komoly büntetésre számíthat.
Eredetvédelem – dióhéjban
Az eredetvédelem története a tizenötödik századig nyúlik vissza – tehát korántsem uniós találmány –, akkor Franciaországban rögzítették, hogy Roquefort sajtot kizárólag Roquefort-sur-Soulzon környékén, meghatározott technikával kezelt juhtejből szabad készíteni.
Manapság az általánosan elfogadott meghatározás szerint „az eredetvédelem törekvés a földrajzi árujelzők olyan használatára, amely biztosítja azok értékének megőrzését, ideértve a használat szabályrendszerének kialakítását, betartását és betartatását” (Gál Péter–Kiss Attila: Élelmiszer-biztonság, -ellenőrzés, eredetvédelem). Fontos tehát, hogy az eredetvédelemben az illető földrajzi árujelzők tulajdonosai kívánják megvédeni termékeiket mind piaci, mind minőségi szempontból.
Partnerek
Hogy általában a pálinka kifejezés miért Magyarországra és Ausztria négy tartományára vonatkozóan elfogadható az unió számára, nem tudni. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a pálinka érdekében indított uniós eredetvédelmi eljárás folyamatában az illetékesek gondolhattak volna a székely vagy éppen a felvidéki pálinkára is. Látható módon valamilyen meggondolásból – szándékosan? – nem tették, vagy ha igen, nem jártak sikerrel.) Tény, hogy létezik az előírás, ezért az egyéves születésnapját lovagavatással ünneplő Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselői, Antalfi Zoltán, Csipán Gyula, Somogyvári Csaba és Dezső Tibor, valamint a földművelésügyi minisztérium eredetvédettségért felelős helyettes államtitkára, Gál Péter által vezetett delegáció közel négyórás tárgyaláson igyekezett megoldást találni.
– Végre tárgyalópartnerként tudtunk asztalhoz ülni (korábban a hazai termelők petícióban, nyilatkozatokban figyelmeztették az illetékeseket a problémára – szerk. megj.), és az alapvető kérdésekben nem volt vita közöttünk – mondta kérdésünkre Dezső Tibor, a lovagrend szakmai vezetője, a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis pálinkafőzde egyik tulajdonosa. Vagyis az illetékes magyar kormányhivatal egyetért azzal, hogy a helyzetet jogilag is orvosolni kell. Hogy miként, vagyis hogy milyen szempontok alapján lehet elindítani az eredetvédettség kiterjesztését 16 erdélyi megyére, nos, ennek lehetőségét egyelőre keresik az illetékesek. A tárgyalás nyomán elkészül egy emlékeztető – magyarázta Dezső Tibor –, amelyet közösen véglegesítenek a következő, szeptemberi tárgyaláson, amikor – a minisztérium közleménye szerint – a Pálinka Nemzeti Tanácsot is bevonják a folyamatba. Azt követően jogi, szakmai és gazdasági szempontok figyelembevételével lehet és kell elindítani a védettség kiterjesztését, vagyis beindul a döntéshozatal előkészítése.
Ha a folyamat sikerrel jár, azok az erdélyi termelők, akik egy sor más – minőségi, élelmiszeripari, biztonsági stb. – előírást is betartanak, és természetesen magyarul kívánják címkézni termékeiket, használhatják a pálinka elnevezést.
Gazdasági szempontok
A szakember szerint a védettség kiterjesztése gazdasági értelemben a magyarországi termelőknek is hasznos lehet. A védettség ugyanis a pálinkát olyan hungarikummá minősítheti, amely a más, világhírű szeszes italokkal is felveheti a versenyt. Ahhoz viszont, hogy egy whiskyvel vagy ginnel szemben egyáltalán esélye legyen a pálinkának versenyhelyzetbe kerülni, nemcsak kiváló minőséget, hanem azzal együtt megfelelő mennyiséget is kell tudni a piacra dobni. Erre pedig egyelőre az egész magyar pálinkagazdaság nem képes.
Okafogyott viszály
Ilyen megközelítésben tulajdonképpen okafogyottá válik az a viszály is, amely az erdélyi és magyarországi pálinkalovagrend között kialakulni látszott. Mint arról beszámoltunk, az Erdélyi Pálinka Lovagrend megalakulásakor a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, Piros László a Magyar Nemzetnek nyilatkozva perrel is megfenyegette az erdélyieket, akik szerinte még a lovagrend nevében is jogtalanul használják a pálinka szót. Dezső Tibor szerint minden magyar, minőségi pálinkát előállító és forgalmazó elsődleges érdeke, hogy a pálinka névvel ellátott italok a magyar hagyományok, kreativitás, gazdasági erő legmagasabb szintű hordozói legyenek a világban. Sőt, az egész magyar társadalom érdeke, hogy olyan világviszonylatban is számontartott terméke legyen, amellyel a világon mindenhol a magyar minőséget társítsák. Ehhez azonban széles körű összefogás, igazi partnerség szükséges – fogalmazott a számtalan nemzetközi díjat begyűjtő sepsiszentgyörgyi márka megteremtője.
