Az Andrei Şaguna utcai 8-as tömbház körül a járdát utoljára 1968-ban újították fel, azóta már valóságos akadálypálya lett. Az elmúlt években legalább tízszer feltúrták különféle munkálatok miatt, és minden cég úgy hagyta a gödreit félig betemetve. Ami maradt, azon is nehéz gyalogszerrel, babakocsival járni, mert elég keskeny a felület, egyik oldalról a bokrok nőttek rá, a másikat a parkoló autók foglalják el.
Arra kérjük a városgondnokot, sétáljon egyszer arra, győződjön meg a saját szemével arról, hogy így van, és intézkedjen, hogy javítsák ki még a tél beállta előtt. Mindössze kétszáz méter az egész, egy nap alatt meg lehet csinálni, ha van rá akarat. A piactól a kitérőig már megvan, vártuk a folytatást, de abbahagyták. Nagy a felháborodás az ott lakók körében – vannak köztünk öregek, kisgyermekek, románok, magyarok, akik bokaficamtól, töréstől tartanak – , gyűlést is tartottunk, hiszen már legalább tízszer szóvá tettük azt a járdaszakaszt.
Azért fordulunk a nyilvánossághoz, hogy ne kelljen hússzor szólni... Kinek néznek bennünket? Mi is a város polgárai vagyunk, fizetünk adót s minden illetéket, mit kellene tennünk, hogy meghallják a panaszunkat? Nem értjük, hogy van az, hogy lopni, rabolni korlátlanul lehet ebben az országban, csak építeni, javítani nem... Várjuk a polgármesteri hivatal válaszát.
FÁBIÁN MATILD, Sepsiszentgyörgy
