Kárpótlást igényelhetnek a német államtól a német állampolgárság vagy német nemzetiség miatt a második világháború alatt és után kényszermunkára kötelezett emberek.
A német szövetségi közigazgatási hivatal honlapján megjelent tájékoztató szerint a 2500 eurós egyszeri juttatás azoknak jár, akiket német állampolgárságuk vagy nemzetiségük miatt 1939. szeptember 1-je és 1956. április 1-je között „idegen hatalom által”, erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszermunkára fogtak. A kárpótlás csak civilként végzett kényszermunka után jár, a hadifogolyként végzett kényszermunka nem jogosít a juttatásra. A kárpótlást kényszermunkás, illetve elhunyt kényszermunkás özvegye vagy gyermeke kaphatja meg. A kárpótlást igényelni kell a szövetségi közigazgatási hivatalnál. A kérelemhez szükséges csatolni a kényszermunka végzését igazoló dokumentumokat. A kérelmet 2017. december 31-ig lehet eljuttatni a hivatalhoz. A német állam humanitárius gesztusának szánt jelképes összegű kárpótlásról a szövetségi parlament (Bundestag) döntött tavaly novemberben a 2016-os költségvetési törvény elfogadásával. A Bundestag a német elüldözöttek szövetségének (BdV) évtizedes követelésére határozott a kárpótlásról. A BdV adatai szerint több millió embert hurcoltak kényszermunkára német állampolgárság vagy nemzetiség miatt. A második világháború után, 1947-ben – a kárpótlási jogosultság alól kivont hadifoglyokkal együtt – nagyjából négymillióan lehettek. A BdV adatai alapján Magyarországról mintegy 30–35 ezer német nemzetiségű civilt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba. A malenykij robot néven is ismert kényszermunkára kötelezettek között 30 ezer erdélyi szász, valamint 33 ezer bánsági és ötezer szatmári sváb is lehetett.