Kelemen Tibor, a munkaerő-hivatal vezetője szerint szeptember elején szűkített állásbörzét szerveznek, amelyre mások mellett egy kereskedelemben érdekelt brassói vállalat kérte fel őket. Az intézményvezető szerint az elmúlt időszakban egyre szaporodnak a szomszédos megyékből érkező felkérések, hogy segítsenek munkaerőt találni, elsősorban a termelésbe, a kereskedelembe, illetve a vendéglátásba. Információik szerint mind Brassó, mind Szeben megye krónikus munkaerőhiánnyal küzd, de lassanként Háromszék sem áll sokkal jobban. Kelemen Tibor szerint itt is jellemző kezd lenni, hogy a szakembereket – a gyógyturizmus beindulása nyomán például masszőröket –, de akár a szakképzetleneket is egymástól vonzzák el a munkáltatók, mivel a szabadpiacon egyre kevesebb az alkalmazható. Sokan akár 50 lej többletbérért is képesek váltani.
Az egyre növekvő igény hatására az ügynökség új módszert is bevetett, amely révén a szociális segélyre jogosultak számára igyekeztek munkahelyet találni. A hivatal ajánlólevelével küldtek több személyt is munkáltatókhoz – szakképzetlen munkákra –, viszont az illetők különböző indokokkal kikerülték az alkalmazást. Egy előpataki csoport arra hivatkozott a brassói munkáltatónál, hogy nem ismerik a román nyelvet, lévén, hogy ők magyarok. Egy másik, hetei illetőségű csoport tagjai azt állították: őket nem lehet alkalmazni, mivel bűncselekményeket követtek el – loptak –, és priusszal nem veszik fel őket. A sepsiszentgyörgyi textilgyár esetében egy másik akadály merült fel: több munkavállaló nem felelt meg a csomagolási, árumozgatási feladatokra, mivel nem tudnak írni, olvasni. Kelemen Tibor szerint mind a kifogásokat, mind az analfabetizmusra vonatkozó adatokat továbbították a minisztériumnak. A szaktárca jelenlegi vezetője ugyanis a közelmúltban Háromszékre látogatott – Hetére is eljutottak –, és felszólította az ügynökséget, hogy fokozottan figyeljenek oda a társadalom peremére szorult csoportok – így az előpataki, árapataki, hidvégi romák – tagjaira. „Az esetek ismertetésén túl azt is javasoltuk a minisztériumnak, hogy értékeljék át a felnőttképzést, hiszen alapvető problémák nincsenek megoldva, például az írástudatlanság. Ezeknek az embereknek más, jóval egyszerűsítettebb munkahelyszerzési lehetőségeket kell biztosítani, és az alapoktatásukat is folytatni kell” – vélekedett Kelemen. Ami a kifogásokat illeti, az igazgató reményét fejezte ki, hogy Bukarestben is világossá válik: az érintettek inkább választják a segélyt, mint a munkát. A hivatal egyik javaslata, hogy a segélyezés szabályain kellene változtatni. „Megvonni nem lehet, viszont csökkenthető lenne az időtartam, amelyre biztosítják a járandóságot” – példálózott Kelemen. Az intézményvezető szerint a hivatal által szervezett felnőttképzések sem jelentenek megoldást ezen csoportok számára, hiszen sok esetben a kötelező tíz osztály elvégzésétől függ a részvétel ezeken, a jelentkezők egy része pedig – noha rendelkezik bizonylattal a hat-hét osztály elvégzéséről – nem tud írni és olvasni. A minisztérium egyelőre csak annyit válaszolt: több jogszabályt is módosítani kell ahhoz, hogy a javaslatok közül legalább párat gyakorlatba lehessen ültetni.