„Románia megteheti, hogy a tárgyalások lezárultakor ne ratifikálja Szerbia csatlakozási szerződését az Európai Unióhoz mindaddig, amíg nem teljesül a (kétoldalú kisebbségi) megállapodás minden pontja” – jelentette ki Băsescu. Arra a kétoldalú megállapodásra utalt, amelyet 2012 márciusában Brüsszelben írtak alá a két ország képviselői. Románia akkor a román kisebbség jogainak tiszteletben tartásához kötötte Szerbia EU-tagjelölti státusának megadását.
Románia korábban azt sérelmezte, hogy Szerbia nem ismeri el a Timok-völgyi román kisebbséget, a vlachokat, akik semmilyen jogosítvánnyal nem rendelkeznek. Belgrád ezt a közösséget vlach kisebbségnek tekinti, és nem ismeri el, hogy ők is románok, mint a Vajdaságban élő bánáti román kisebbség tagjai. A moldvai csángókhoz hasonló, szórt identitású népcsoport lélekszámát negyedmillióra becsülik, a 2012-es szerbiai népszámláláson azonban csak 35 330-an vallották magukat vlachnak és 29 332-en románnak.
A marosfői szabadegyetemen, amelyen hagyományosan a határon túli románok és a Székelyföldön kisebbségben élő románok képviselői vesznek részt, timoki románok sérelmezték, hogy Bukarest nem kéri számon kellő határozottsággal a 2012-es kisebbségi megállapodást. „Szeretnénk, hogy Szerbia csatlakozzék az EU-hoz, de azt is szeretnénk, hogy mi az alapvető jogainkkal csatlakozzunk: legyen román iskolánk, román istentiszteletünk és román sajtónk” – mondta Predrag Balaşevici, a szerbiai románok és vlachok Ariadne Filum kulturális egyesületének alelnöke. A szomszédos országokban élő román közösségek egyes képviselői egyébként éles kritikával illették a bukaresti hatóságok nemzetpolitikáját a szabadegyetemen, szerintük a román diplomaták többet ártanak nekik, mint segítenek.