Oroszország hétfőn engedélyt kért Irántól és Iraktól, hogy igénybe vehesse légterüket a pilóta nélküli repülőgépei átrepülései számára. Teherán válasza a hamadáni bázis rendelkezésére bocsátásával egyértelmű, Haider al-Abádi iraki miniszterelnök pedig kedden szintén arról tett bejelentést, hogy ha országa városai felett nem is, de a határövezeti folyosókon megengedi az orosz átrepüléseket. Ezt a jogot egyébként korábban megadta az amerikaiak vezette koalíció gépeinek is. Irán az 1979-es iszlám forradalom óta egyetlen idegen hatalomnak sem tett hasonló gesztust – állapítja meg a Reuters. A fejlemény az elemzők szerint azt is bizonyítja, hogy Moszkva új szövetségesre tett szert a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, és úgy látják, hogy ez minőségi fordulat a szíriai szembenállás történetében. Oroszország mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, Irán esetében olyan országgal fogott össze katonai téren, amelyet tavaly tavaszig, a nukleáris programjáról való genfi megegyezésig nemcsak újabb szankciók sora, hanem nemzetközi katonai fellépés is fenyegetett.
A váratlan orosz lépés újabb meglepetést okozott az Egyesült Államok és az általa vezetett nyugati–közel-keleti koalíció számára azt követően, hogy Oroszország tavaly szeptemberben, ugyancsak váratlanul, elkezdte bombázni a Bassár el-Aszad szíriai elnökkel szemben álló erőket a polgárháborúba süllyedt arab országban létesített hmejmími légitámaszpontról. Lélektani szempontból az orosz beavatkozás egyik csúcspontja eddig az volt, hogy az orosz televízió májusban élőben közvetített szimfonikus koncertet a világhírű karnagy, Valerij Gergijev vezényletével a szélsőséges erőktől visszafoglalt Palmüra amfiteátrumából, ahol nem sokkal korábban az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet tagjai még tömegesen fejeztek le foglyokat.
Viktor Litovkin orosz katonai szakértő az orosz Ren Tévé híroldalának nyilatkozva azt állította, hogy az orosz–szíriai–iraki–iráni koalíció az IÁ elleni harc meghatározó erejévé vált.