– Valóban jó értelemben változtak meg nemrég a szabályok. Az ügynökség a vidékfejlesztési program lebonyolításáért felelős hatósággal közösen döntött a módosításokról, amelyeket a július 19-i, 856-os miniszteri rendelet jogerőre emelt. A legfontosabb változás abban áll, hogy ezentúl  a kiírásra kerülő intézkedéseknél és a következő években, 2020-ig az ügynökség számítógépes rendszere megengedi, hogy a meghatározott éves pályázható keretösszeg kétszeresét (200 százalékos értékben) lehessen feltölteni, az eddigi 120 százalékos feltöltési lehetőséggel szemben. Az eddigi szabályozást sokszor bíráltak, emellett csalásra utaló esetek is történtek. Egyet említsek meg: A gazdaságok korszerűsítésénél  a nem hegyvidéki, növénytermesztő összetevőnél június 6-án fogyott el a pályázható éves összeg, vagyis a 140 millió euró. Kissé furcsának találom én is, hogy az április végétől indított pályáztatásnál május végéig mindössze 10 pályázatot töltöttek fel, ezek értéke 4,1 millió eurót tett ki. Az említett leállításig, vagyis 5–6 nap alatt elfogyott a közel 136 millió euró. Egyes vélemények szerint csalás is történhetett, ugyanis a pályázó az üzleti tervében magának állapítja meg, (pontozza) a pályázat  értékét, vagyis összesíti, hogy melyik pontot érő feltételnek felel meg. A vidékfejlesztési iroda szakemberei utólag ellenőrzik, hogy ez a saját pontszám megfelel-e a valóságnak. Viszont az megtörténhetett, hogy a pályázó túlértékelte magát, a rendszer érzékeli a pályázó pontszámot, és megengedte azt az ügynökség számítógépes rendszerébe feltölteni.
Ellenben a rendszer úgy működött a változtatás előtt, hogy minden intézkedésnél engedélyezte az éves keretösszegnél 20 százalékkal nagyobb értékben a pályázatok feltöltését, majd amikor a túlhaladást érzékelte, automatikusan lezárta a további pályázatok feltöltésének lehetőségét. Ha a saját pontozás megegyezik a szakembereink által megítélt pontszámmal az ellenőrzésnél, valamint  ha a pályázat eléri az illető hónapra érvényes „minőségi küszöb” pontszámot, akkor az illető hónapban a pályázat általános elbírálásra kerül. Viszont, ha valóban csalás történt, és a pályázó nagyobb pontot adott magának, mint amennyi a valóságban járna, és ez a különbség meghaladta a 20 százalékot, a büntetés csak abban állt, hogy a pályázat várólistára került, és csak az utolsó kiválogatásnál került elbírálásra és rangsorolásra. Vagyis könnyen megtörténhetett, hogy a „leleményesek” túlpontozott pályázatai kizárták a versenyből a korrekt, nagyobb pontszámot érő gazdálkodók pályázatait. Mindez majd az elbírálásnál fog pontosan kiderülni.
Háromszéken, ahol eddig a letett pályázatok közel felét sikerült ellenőriznünk, szerencsére nem találkoztunk ilyen esettel, mindenki valós pontszámmal próbál az uniós pénzekhez jutni. A mostani szabályváltoztatás viszont kizárja a jövőben az ilyen típusú csalások lehetőségét, ugyanis nem minősül kifizethetőnek az a pályázat, ahol a vidékfejlesztési szakember ellenőrzése szerint a pontozás nem megfelelő, és a leütések után a minden hónapra érvényes, úgynevezett „minőségi küszöb” pontszám alá esik a pályázat értéke. Ugyanígy nem megfelelőnek, illetve nem kifizethetőnek minősítjük a pályázatot abban az esetben is, ha a pályázó rossz területre sorolja be a pályázatát. Megtörténhet, hogy egy bizonyos intézkedés egyes összetevőinél már elfogyott a pénz, és a pályázó egy más területre sorolja be pályázatát, ahol még kitart a pályázható keretösszeg. Ebben ez esetben a számítógépes rendszer nem tud különbséget tenni, és ide még engedi a feltöltést. Ilyen eset például, ha egy nem hegyvidéki zónában gazdálkodó, ahol rendszerint hamarabb elfogy a pályázható pénz, a pályázatát hegyvidékiként jelöli be, és ott próbál jogtalanul pénzt szerezni. Ugyanakkor a miniszteri rendelet szabályozza azt is, hogy az eligazító füzeteket és a szükséges, mellékelendő igazoló iratok sorát az ügynökség az érdeklődők tudomására kell hozza a pályázati kiírás előtt legkevesebb 7 nappal, nyilvánosan megjelentetve tanulmányozásra a saját honlapján (www.afir.ro) – mondta a kifizetési ügynökség igazgatója.
Szakál Andrástól megtudtuk, hogy egyes intézkedéseknél még mindig bőven van pályázható pénz: a fiatal gazdák támogatása hegyvidéki összetevőjénél még közel 27,6 millió euró, a kisgazdaságok támogatásánál több mint 100 millió euró, a 16.4 számú, Támogatás az élelmiszeripari termékekkel való ellátásban szereplők közreműködésére című intézkedésnél több mint 5 millió, a 6.4-es számú, Nem mezőgazdasági típusú szolgáltatások létrejöttének és fejlesztésének támogatása címet viselő intézkedésnél még közel 110 millió euró.  Nagyon kevés pályázatot tettek le mezőgazdasági termékfeldolgozók létesítésére, illetve a már meglevők korszerűsítésére. Az eddig letett pályázatok értéke 12 millió euró, de ez csak töredéke az éves, közel 87 milliós pályázati összegnek.