A tavaly törvénymódosítással beindított általános kataszteri rendszer célja: 2023-ra az ország teljes területén minden, a földtörvény révén visszaszolgáltatott ingatlan rendelkezzen telekkönyvvel, azaz végre tisztázzák ezeknek a területeknek a jogi helyzetét. A költségek 1,2 milliárd euróra rúgnak, de uniós forrásokat is igénybe vesznek. A 2014-ben némi késéssel felállított leltár szerint negyvenmillió ingatlanról van szó, melyek húsz százaléka városon, nyolcvan százaléka vidéken található. Az országos kataszteri hivatal nyilvántartásaiban 2015 májusában 7,4 millió szerepelt, a legfrissebb adatok szerint ez 8,98 millióra nőtt az intézkedés gyakorlatba ültetése nyomán.
A folyamat több szakaszban zajlik, jelenleg az azonosításnak és a felmérésnek kellene megtörténnie, viszont Albert-Tóth László, a Kovászna Megyei Kataszteri Hivatal főmérnöke szerint idén kevés esély van arra, hogy érdemleges eredményt tudjanak felmutatni. Tudomása szerint Háromszéken az érintett ingatlanok nagyjából hetven százaléka nincs telekkönyvezve. Az előírások értelmében a kataszteri hivatal biztosítja a forrásokat az önkormányzatok számára, hogy azok az engedéllyel rendelkező szakcégekkel, magánszemélyekkel elvégeztessék az azonosítást, felmérést. Albert-Tóth László szerint a hivatal rendelkezik a szükséges összeggel. Önkormányzatonként 135 ezer lejről van szó, amit szerződés alapján biztosítanak. Miután ezt a megállapodást sikerült a közigazgatási egységekkel megkötni, az önkormányzat újabb szerződést köt az azonosítást, felmérést végző szakvállalattal vagy engedéllyel rendelkező magánszeméllyel (Háromszéken jelenleg hatvan ilyen működik). Egy ingatlan után hatvan lej jár a felmérőnek, függetlenül attól, hogy mekkora kiterjedésű a szóban forgó terület (ezt sokan keveslik, ezért nem hajlandóak megállapodásra). A városoknak, községeknek biztosított összeg nagyjából legtöbb 2200 ingatlan felmérését fedezi, és feltétel, hogy ezeknek az illető közigazgatási egység egy adott térségében kell elhelyezkedniük. Ez logikus, mert így a térségben egyszerre történne meg a telekkönyvezés, nem kellene visszatérni rá – tette hozzá a főmérnök.
A gondok már a 135 ezer lej kapcsán jelentkeztek, mivel az összegek felhasználására a pénzügyminisztériumnak is rá kell bólintania, és a jóváhagyás megkésett. Idén nagyjából egy hónap maradt arra, hogy a támogatáshoz szükséges szerződéseket megkössék az önkormányzatokkal, illetve azok továbblépjenek, és a felmérés is megtörténjen. A törvény szerint ugyanis az ingatlanok helyzetére vonatkozó információkat október elsején nyilvánosságra kell hozni (kifüggeszteni az önkormányzatoknál, interneten elérhetővé tenni), majd hatvan nap áll az érintettek rendelkezésére, hogy tisztázzák az esetleges pontatlanságokat, utána jöhet a telekkönyvezés, egyszerre, minden parcellát. Így idén szeptemberben lehet még felmérni és azonosítani.
Albert-Tóth László szerint a tapasztalat ráadásul azt mutatja: az emberek sem igyekeznek, hogy a szükséges okiratokkal felkeressék az önkormányzatot, hogy az egyáltalán tudja, kiknek a tulajdonában vannak a területek, amelyeket felmérnének. A főmérnök úgy véli, sokan a tulajdonosok közül is azt hajtogatják, ha 25 évig használták a földeket, most sem sürgős megoldani annak jogi helyzetét. Az önkormányzatok tekintetében is gyenge a hajlandóság. Háromszéken is jellemző, hogy a birtoklevelek jelentős részét még mindig nem állították ki – olyan esetről is tud, ahol 1997 óta megtörtént a visszaszolgáltatás, de a bizonyító okiratokra még mindig várni kell. A szakember szerint több helyi fölosztó bizottság egyebek mellett a 2000-ben beindult kárpótlási, visszaszolgáltatási nekibuzduláskor kialakult helyzetre hivatkozik, akkor ugyanis sokan kerültek fel a listákra, és a helyzetük azóta sem tisztázódott. Előfordulhat, hogy egyeseknél a természetbeni visszaszolgáltatást kellene alkalmazni, de ezt sem valósították meg. A bizottságok nem egy esetben azt állítják, az egész községi területet újból fel kellene mérni, erre pedig sem idő, sem pénz. Tény viszont, hogy inkább neki sem fognak. Albert-Tóth László szerint sokan úgy vélik, nem kell sietniük, hiszen a határidőket újból meghosszabbítják, mint történt az eddig is.
Léteznek ellenpéldák is: Uzon, Csernáton, Bardoc, Szentkatolna, Gelence, Torja, Esztelnek, Kézdiszentkereszt, Kökös és Kézdiszentélek községben a birtoklevelek túlnyomó többségét kiosztották, a tulajdonosoknak és a vezetésnek is érdekében állt rendezni a helyzetet. A telekkönyvezés terén még van behozni való, de legalább eddig eljutottak – részletezte. A másik véglet például Barót. Mivel sok a közigazgatásilag a városhoz rendelt falu, a visszaszolgáltatás körül még sok a rendeznivaló, a birtokleveleket is ideértve. Egyszerűbb a helyzet ott, ahol nem voltak mezőgazdasági termelőszövetkezetek, mint Bodzaforduló környéke, Előpatak vagy Árapatak. Utóbbiak esetében viszont a roma közösség tulajdonjogát kellene tisztázni.
Albert-Tóth László szerint az önkormányzatok személyzethiánya az egyik komoly akadály, sok közigazgatási egységben éppen csak a túlélésre elég az a pár ember, mely a hivatalban dolgozik. Emellett a felmérést végzőket sem motiválja a hatvanlejes munkadíj parcellánként. A törvény sem kedvező teljes egészében. A főmérnök szerint emellett az lenne az észszerű, ha az önkormányzatok és a kataszteri hivatal közötti szerződéseket nem kellene minden évben újból és újból megkötni, hanem hosszabb időszakra vonatkozna. Ezáltal sorba tudnák venni az önkormányzatokat (például kéthavonta), így hatékonyabban haladna az egész folyamat. A szakember ugyanakkor úgy véli: ha minden önkormányzat éjjelt nappallá téve dolgozna most a birtoklevelek kiállításán, a felméréseken, kérdéses, hogy a telekkönyvi hivatal (a meglévő személyzettel) képes lenne-e megfelelően feldolgozni az anyagot. Adatbázisokról van szó, nagy a hibalehetőség (például más neve alá kerül egy parcella), terepen is ellenőrizni kell a telekkönyv kiállítása előtt.
A szakember ugyanakkor komoly problémára is felhívta a figyelmet: 2018-tól sokakat kellemetlen meglepetés érhet, ugyanis a területalapú támogatások folyósításának egyik feltétele az lesz, hogy telekkönyvezve legyen a terület, melyre igénylik a pénzt. Sokan talán ekkor fognak felébredni, hogy a hanyagságnak mi az ára – vélte.