Orbán Viktor úgy vélte, hogy a britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette adaptációs készségét. Szerinte a második baj, amellyel az EU küszködik, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkoznak. A magyar miniszterelnök azt tanácsolta, hogy az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját. Mint mondta, az unióban első helyre kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához. A magyar miniszterelnök harmadik javaslatának értelmében az európai intézményeknek vissza kellene térniük rendeltetésükhöz. Az Európai Tanács vezesse, és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be, és térjen vissza az alapszerződésben rögzített feladatához, ő nem politikai szereplő, hanem a szerződés őre, amelynek az a funkciója, hogy a kettős mérce alkalmazását az unión belül elkerülhessük – hangsúlyozta Orbán Viktor. A közös szakpolitikákat illetően azt javasolta, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson szükséges új politikákat, például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migrációnak és a szociális kérdéseknek az ügyét ne vonja be a közös politikákba.
Beata Szydlo lengyel kormányfő szerint az Európai Unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal és a migrációs válsággal összefüggő kihívásra. Az Egyesült Királyság kilépéséről döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség, melyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat – szögezte le Szydlo, hangsúlyozva, hogy a hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok nélkülözhetetlenek.
Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az Európai Unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Rámutatott, hogy továbbra is nagy különbségek vannak a nyugati és a keleti tagállamok állampolgárainak jövedelme között, miközben a megélhetési költségek egész Európában nagyon közeledtek egymáshoz.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a jövőben meg kell változtatni a kommunikációt az Európai Unió intézményei és a tagállamok között, és az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban. Fico szerint Nagy-Britannia után más tagországok is népszavazást írhatnak ki a tagságról, ha az unió nem talál megnyugtató válaszokat az Európát érő kihívásokra.
A brit uniós tagság megszüntetésével kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot – emelte ki Angela Merkel német kancellár. Első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette, hangsúlyozva, hogy ennek központi jelentősége van. Aláhúzta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több közös akciót tervezhetnek a közös biztonság- és védelempolitika területén. A második nagy téma a gazdasági fejlődés, amely azért fontos, mert az emberek Európában csak akkor fogják elfogadni az EU-t, ha a jólét ígéretét jelenti.