Az ifjú pár pedig, ha máshol nem, hát az égi temetőben úgyis összeölelkezik. Állandóan visszatérő motívum a szerelemhalál a magyar népköltészetben, de más népek írott és énekelt hagyományaiban is. Sokan és sokféleképpen dolgozták fel különböző színpadi műfajokban, mégis van létjogosultsága az újabb és újabb produkcióknak. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Kádár Kata-adaptációja nem csak újabb próbálkozás a népszerű ballada színpadra vitelében, hanem egyszerű és nagyszerű előadás, amelyben felsőfokon érvényesül a szereplők párbeszéde a tánc, az ének és a hangszeres zene által.

A Kádár Kata ballada nyomán színpadra vitt táncjáték címét a Hol jársz, hová mész, szép Erzsébet asszony?... kezdetű népdalból választotta Ivácson László rendező-koreográfus. Az előadásban elhangzó dalfüzér végén szólal meg a ,,De azért csak járom, járom ezt a táncot, ha nem tudod járni, hallgass, egy nóta van, lakodalmas". Van ebben a dalvonulatban valami dac, ami azt sugallja, a társadalmi előítéletek ellenére szabadon választja ki szerelmesét a fiú és a lány akkor is, ha ennek tragikus vége lesz.

Lányok játszadoznak. Pajkos jelenet arról, hogy kit visznek férjhez szeredán. Fiúk állnak össze felejteni a bút, s úgy belerúgni a világ bánatába, hogy az világraszóló legyen. Olyan széki legényest látunk többször is a színtéren (a Lajtha László Teremben a közönség ül a magaslati nézőtéren, az előadás alant történik), ami valóban világra szól. Megjegyzés: a megalázóan alacsony fizetések miatt fogyatkozóban a legénység a hivatásos együttesnél, hat párnál többet jelenleg nem tudnak színpadra állítani. Hatan csapásolnak bele a világba, a lányok pedig eközben kiszemelik, kinek ki legyen a párja. Ráduly Pétert (Hatházi Vilmos) nem engedi anyja (Nagy Szende) Kádár Katához (Kubánda Lilla-Tünde), de az ifjak mindent megtesznek, hogy eggyé lehessenek. Az anyai bosszú miatt elveszejtett leány után megy szerelmese, egy tündérekkel teli tóban egymásra lelnek, és egy örök életre összeölelkeznek.

Nincs, amit tagadni: látszik az előadáson Fazakas Misi művészeti tanácsadó keze nyoma; Csíki Csaba díszletei, Kiss Zsuzsanna jelmezei a reájuk eső fényekkel együtt a produkció erősségei, de szólni kell Fazakas Levente és Molnár Szabolcs zenei szerkesztőről, Erőss Judit és Jánó Tibor énekesről, s bár a megfogyatkozott tánckar minden egyes tagja magából a legtöbbet adta, sokáig felejthetetlen lesz Kubánda Lilla-Tünde és Hatházi Vilmos kettőse, akik a fináléban nagy sikerű vizsgaelőadásukra emlékeztettek, amelyet a Plugor Sándor Művészeti Líceum néhány évvel ezelőtti balett szakos végzőseiként mutattak be.