„A modernitás talán legfájdalmasabb defektusa, hogy elveszett az általános műveltség. Nem az emberek lettek ostobábbak vagy tájékozatlanabbak, hanem az általános műveltség részének tekinthető ismeretanyag vált olyan mértékűvé, hogy már lehetetlen biológiai térhelyen felhalmozni: kell az okostelefon és kell az internet-előfizetés.
Sokszor az sem elég… Az általános műveltség letéteményese ma a közoktatás, amely sokrétű ismeretanyagot követel a diákoktól – és mégsem működik. Túl korszerűtlenül követel túl sokat: széles körben művelt emberek helyett szorongó és frusztrált funkcionális analfabétákat termel… Ebben a modern világban újra kell fogalmaznunk közös ismereteinket, új kulturális kánon és konszenzus kell, amit nem az Akadémia ősöreg nagydoktorai, nem a parlament cinikus tolvajai, nem a tömegnyilvánosság hazug marketingesei határoznak meg. Ezt a konszenzust kell majd számonkérni a közoktatáson és a médián. Ha ez nem születik meg, az általános műveltség hiánya menthetetlenül atomizálni fogja a társadalmakat.” Az Új Bábel épül című, a Metropol magazin írásában így látja a helyzetet egy budapesti újságíró.
És így látjuk mi is, erdélyi magyarok, háromszékiek. „Naiv, aki azt hiszi, hogy a folyton változó oktatási miniszterek az egyetlen bűnösök e téren, hogy csak őket terheli a felelősség, amiért félanalfabéta nemzedékek egész sora kerül ki az iskola padjaiból… Sokunkat még kísértenek azok az idők, amikor a tájékozatlan, bólogató, ötletszegény embertípus kinevelése volt a cél…” – írja a Sínylődő oktatás című, a Háromszék napilapban megjelent cikkben Fekete Réka.
De az is igaz, hogy az általános műveltség alapkövetelményei közé tartozik nemzeted-néped történelmének, földrajzának minél alaposabb ismerete. És anyanyelved tisztasága, ápolása, védelme. Különben az Új Bábel épül című jegyzetben a modernitás defektust nem kapott volna!