A kárpátaljai magyarok esetében az iskolaválasztás ügye közel húsz évig nem volt napirenden, sőt, nem is olyan régen még sok nem magyar szülő is magyar iskolába íratta gyermekét, mert magyar nyelvismerettel biztosabbnak vélte a jövőjét. A helyzet az utóbbi egy-két évben gyökeresen megváltozott, miután Ukrajna is csatlakozott a bolognai folyamathoz, és ― szakértői vélemények szerint ― megfelelő felkészülés nélkül idén bevezette a nemzetiségek, köztük a magyarok számára hátrányos emelt szintű érettségit.

A kárpátaljai magyarok iskolaválasztási dilemmáját elemezve a Beregszászon megjelenő Kárpát Info hetilap legújabb számában a többi között arra emlékeztet, hogy a magyar iskolák igazgatói nem csak az általában csökkenő gyereklétszám miatt aggódnak, hanem azért is, mert az ukrán iskolák egyre nagyobb vonzerőt jelentenek a magyar szülők számára. Az újság szerint sokan vélik úgy, hogy gyermekük csak akkor sajátítja el az államnyelvet, ha azon is tanul.

Az iskolaválasztással kapcsolatban a lap megkérdezte Csernicskó István nyelvészt, a kárpátaljai kétnyelvűség kutatóját, a beregszászi magyar főiskola rektorhelyettesét, aki egyebek mellett kifejtette: a kutatási tapasztalatok alapján a kárpátaljai tömbmagyarság számára az úgynevezett anyanyelv-megőrzési oktatási program a legmegfelelőbb. Ennek a lényege az, hogy a képzés a kisebbség anyanyelvén folyik, ám kétnyelvű tanárok magas szinten oktatják az ukrán nyelvet, és legalább egy világnyelvet ― tette hozzá. A kutató szerint azonban ilyen iskola gyakorlatilag nincs Kárpátalján, sőt, a magyar iskolák legnagyobb részében hatástalan az ukrán nyelv oktatása. Ugyanakkor ― mint mondta ― az említett modellhez mégiscsak a magyar oktatási intézmények állnak a legközelebb, így ezekben kell emelni az államnyelv oktatásának színvonalát, s erre végre az ukrán oktatási tárca is rádöbbent.

Csernicskó úgy vélte, annak ellenére, hogy az állami szervek is azt sugallják, csak az ukrán iskolát végzetteknek van jövőjük, Ukrajna ilyen jellegű történelmi tapasztalata egészen mást bizonyít. Jelenleg ugyanis az ország ukrán nemzetiségű polgárainak 15 százaléka azért orosz anyanyelvű, mert annak idején hittek a szovjet propagandának, hogy csakis az orosz nyelvvel tudnak érvényesülni az életben ― mutatott rá a kutató. Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy az olyan ukrajnai kisebbségek, mint az oroszok, magyarok és románok, valószínűleg azért őrizték meg identitásukat és több mint 90 százalékban az anyanyelvüket, mert ragaszkodtak az anyanyelvű oktatáshoz, és fejlett az iskolarendszerük. A szakember szerint a kárpátaljai magyarság akkor őrizheti meg azonosságát és anyanyelvét, ha iskolarendszerét nem gyengíti, hanem a kor követelményeinek megfelelően átalakítja és fejleszti.