Vidékfejlesztési pályázatokMérleget készített az ügynökség

2016. szeptember 6., kedd, Gazdakör

A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség a napokban hozta nyilvánosságra a tavaly elindított új vidékfejlesztési terv különböző intézkedéseire letett pályázatok számát és értékét. A részletekért Szakál Andrást, a megyei vidékfejlesztési iroda igazgatóját kerestük meg. Tájékoztatója szerint az új tervben összesen 9,472 milliárd euró pályázható a 2014 és 2020 közötti hétéves időszakban, 8,125 milliárd az uniós költségvetésből származik, amihez a román állam költségvetéséből 1,347 milliárd eurót tesz hozzá.

 A tervben 15 nagy intézkedésre (pályázási területre) és több alfejezetre (programra) lehet  pályázni. „A teljes pályázható keretet elosztják, minden évben miniszteri rendeletben szabják meg az aktuális összeget, leosztva különböző  intézkedésekre, az utolsó kiírás 2020-ban lesz. Az előcsatlakozási SAPARD Program és a 2007–2013-as vidékfejlesztési terv tanulságaiból kitűnik, jobb  nem hagyni az utolsó évre a pályázást, mert rendszerint ekkorra alacsonyabb pályázható összeget hagynak, és így kisebb összegű kiírásokat indítanak el” – ajánlja a háromszéki gazdáknak az igazgató.
Szakál elmondása szerint tavaly március végén indultak el az első intézkedések, és azóta országos szinten összesen 17 339 pályázat érkezett az ügynökséghez közel 2,8 milliárd euró értékben. A vidékfejlesztési szakemberek az elbírálások során eddig 4338 pályázatot találtak kifizethetőnek közel 890 millió euró értékben, ebből 3448 pályázatra kötötték meg a szerződést. Múlt péntekig 322 millió eurót fizettek ki. Legtöbb pályázatot, 6949-et a fiatal gazdák támogatásánál nyújtottak be, 288 millió euró értékben. A 6.1-es intézkedésnél a fiatal gazda önrész nélkül 40 vagy 50 ezer eurót pályázhat a gazdaság értékének függvényében. Háromszéken is nagyon kedvelt ez az intézkedés, tavaly 26 fiatal pályázott, az idén 31-en. A hegyvidéken gazdálkodó fiataloknak elkülönített összetevőnél az igazgató pénteki adatai szerint még mindig 23,3 millió euró áll a pályázók rendelkezésére.
A másik nagy érdeklődésnek örvendő alpont a gazdaságok korszerűsítésére irányuló 4.1-es intézkedés. Eddig (tavaly március végétől) 1362 pályázatot töltöttek fel az ügynökség számítógépes rendszerébe 541 millió euró értékben, amelyekből eddig 404 pályázatot találtak kifizethetőnek, közel 150 millió euró értékben, szerződést 361 pályázóval kötöttek. Ennél az intézkedésnél a tavaly a megyében 19 pályázatot tettek le, az idén a szám 33-ra nőtt. A 2016-ra érvényes pályázható keret elfogyott, csak a családi vállalkozások össze­tevőnél maradt még némi pénz, valamint 33 millió euró a nem hegyvidéki állattenyésztő telepek korszerűsítését célzó pályázatoknál.
Csekély az érdeklődés a mezőgazdasági termékek feldolgozásának támogatásánál (4.2-es intézkedés). Eddig (a két év alatt) mindössze 108 pályázatot tettek le 85 millió értékben, ezekből 45 pályázatot bíráltak el kedvezően, és 28 pályázóval kötöttek szerződést. A kisgazdaságok 15 ezer eurós támogatásánál (6.3-as intézkedés) országosan nagy számban nyújtottak be pályázatot, eddig 2335-t. Kovászna megye itt nem jár elöl, a tavaly mindössze 4 pályázóval kötöttek szerződést, és az idén sem várható több támogatási kérés. Itt még közel 100 millió euróra lehet pályázni az október 31-ei határidőig.
Országos szinten nagyon sikeres (és Kovászna megyében is) a 6.2-es (Nem mezőgazdasági típusú tevékenységek, szolgáltatások létrejöttének támogatása) és a 6.4-es (Nem mezőgazdasági típusú szolgáltatások létrejöttének és fejlesztésének támogatása) intézkedés. Amíg az elsőnél két év alatt 3391 pályázatot nyújtottak be 206 millió euró értékben, addig a második intézkedésnél a feltöltött pályázatok száma 1216, értéke 200 millió euró. A 6.2-nél pályázható összeg idén nagyon hamar elfogyott, mindössze négy napig tartott a kiírástól a rendszer augusztus 2-ai leállásáig. Szerencsére Kovászna megyéből 14 pályázatot sikerült addig feltölteni a számítógépes rendszerbe. Viszont a másik, a 6.4-es intézkedésnél Szakál András pénteki adatai szerint még közel 12 millió euró értékben lehet pályázatokat feltölteni az ügynökség számítógépes rendszerébe. Ugyanakkor a 4.3-as intézkedésnél (A mezőgazdasági és erdészeti infra­struktúra fejlesztése és korszerűsítése) 146 pályázatot nyújtottak be 145 millió euró értékben, a 7.2-es intézkedésnél (Vidéki infrastruktúra fejlesztése) 1029 pályázatot közel 1 milliárd euró értékben, a 7.6-os intézkedésnél (A vidéki örökség megőrzésének támogatása) 428 pályázatot 150 millió értékben, és az idén indított 16.4-es intézkedésnél (Támogatás az élelmiszeripari termékekkel való ellátásban szereplők közreműködésére) 53 pályázatot közel 5 millió euró értékben.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 505
szavazógép
2016-09-06: Gazdakör - Bokor Gábor:

A szövetkezetekre összpontosít az AgroSIC

 Módosították az AgroSIC Közösségek Közötti Társulás stratégiáját – a változást múlt heti gyűlésükön fogadták el a tagok. Eddig a használt és új mezőgazdasági gépek beszerzése volt az egyik fő cél, mostantól a szövetkezetek alapításának, működésének támogatására helyezik a nagyobb hangsúlyt.
2016-09-06: Gazdakör - :

Hirlugas

Megjelölhetők a hegyvidéki termékek
Romániában is alkalmazható lesz a „hegyi termék” megnevezés, a kormány a napokban fogadta el az unióban is érvényes rendelkezéseket. A lépés fontos fejezetet nyit a hegyi övezetekben gazdálkodó farmerek életében, akik saját belátásuk szerint címkézhetik termékeiket a „hegyi termék” felirattal. Az uniós szokás szerint a megkülönböztető jegyeket viselő termékek – mint a hegyi termék – értékesebbek, nagyobb áron adhatók el, mivel előállításuk nagyobb befektetést igényel. Nem utolsósorban a hegyvidéki termékek természetbarát módon készülnek, a felhasznált nyersanyag a legtöbb esetben biominőségű, még akkor is, ha a gazdának nincs erről bizonyítványa.