Benedek Elek Kisbaconi versek című könyvét hozta magával, amelynek anyagát ő szedegette össze a Cimbora gyermekújságból, régi kalendáriumokból, száz évvel ezelőtti újságokból, könyvekből és kéziratokból. A versek, mondókák kötetbeli sorszámozásával 215-ig jutott el. A Kisbaconi versek 114 színes rajzzal illusztrált kötet, ezeket a kolozsvári Báthory István Gimnázium diákjai készítették. A kötet felelős kiadója Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat szerkesztője, s az összeállítás a zilahi Colorprint nyomdában jelent meg 2007-ben.

Az előadóművész három CD-t is hozott magával, ezek közül a Vén fa árnyékában önálló lemez, az általa válogatott és megzenésített verseket tartalmazza. A lemezborítón Elek Apó dér ütötte öregkori képe és ennek mintegy ellenpontozásaként ükunokája sötét hajjal keretezett arca. A két portré fekete-fehér kontrasztja kölcsönösen kiemeli egymás arckarakterét, hogy aztán a gének kedves játékának törvényei szerint az orrsövényvonal azonossága jelezze a tagadhatatlan családi összetartozást.

Szemügyre veszem az önálló lemezt, belehallgatok az énekekbe, versekbe, s érzékelem a rokon lelkek körének családon kívülre tágulását. A CD a Krónikás Stúdióban készült Budapesten, rangos közreműködők segítségével. Dévai Nagy Kamilla, aki előbb növendékként egyengette Orsolya előadóművészi útját, majd előadótársává fogadta ének-, gitár-, vokálszámokkal, Murányi János dobbal, kongával, ütőhangszerekkel, Nagy Zoltán furulyával, hegedűvel, mandolinnal társult, Tót Attila szintetizátorral segítette összehozni és érvényesülni a Vén fa árnyékában anyagát. Ki ne hagyjam a sorból a Krónikás Ének Zeneiskola növendékeit, akik szintén részt vettek a produkcióban. Orsolya másik lemezét, A fuzsitus tündérek meséi címűt szintén Dévai Nagy Kamilla szerkesztette, és a zenei rendezést is ő jegyzi. A CD A táltos királykisasszony, A tordai tündérvár, Az aranyszőrű bárány, A három tündér, A rózsát nevető királykisasszony, A Maros és az Olt, A csillagszemű juhász és Az utolsó tündér című meséket tartalmazza. És van egy harmadik CD is, az Erdőt, mezőt hó takarja című, amely ugyanabban a budapesti műhelyben készült, és Benedek Elek versei mellett több Kányádi-költeményt (Betemetett a nagy hó, Befagyott a Nyárád, Isten háta mögött, Fülig kucsma), csángó éneket és népi mondókát tartalmaz. Ezt a repertoárt Dévai Nagy Kamillával együtt énekli Orsolya, közreműködik a Kaláka együttes és a Krónikás Stúdió művészi apparátusa.

Mindez azt is jelzi, hogy Bardócz Orsolya nem magányos énekesként és nem szólóban érvényesíti ükapja örökségét, hanem kiválóan képzett, színes és rangos csapatban. Szülőföldhöz kötődését nem csupán szerző- és témaválasztásban jelzi, hanem a lemezborítóra nyomtatva is tudtunkra adja, hogy ő budapesti, és ugyanakkor kisbaconi, akárcsak ükapja. Egyébként Kisbacon egyik kedvenc helyük, évenként több alkalommal és hosszabb ideig is itthon tartózkodnak Erdővidéken és Háromszéken. Több ízben koncertezett a kisbaconi Benedek Elek-emlékházban, valamint Baróton.

Könyve, lemezei Kisbaconban és Budapesten hozzáférhetőek, de megrendelhetők postán is. (Orsolyának internetes honlapja is van.)

Miközben könyvről, lemezről beszélgettünk, kiderült, hogy máris készülnek a jövő évi évfordulós ünnepségekre, Benedek Elek születésének 150., halálának 80. évfordulójára (1859. szeptember 30.—1929. augusztus 17.).

Bardócz Orsolya és férje mostani látogatásával azt is eszünkbe juttatta, hogy erre az évfordulóra Benedek Elek szülőföldjének is készülnie illik, meglehet, éppen az ükunokát és mentorát, Dévai Nagy Kamillát kell meghívni székelyföldi előadói körútra.

Bardócz Orsolyában az üknagyapai örökséghez, a szülőföldhöz ragaszkodás és az érte való cselekvés ösztönzőjeként olyan személyiséget ismerhettünk meg, aki képes új színt vinni és újabb lendületet adni a tévé kommersz gyermekműsorai miatt fakuló Benedek Elek-kultusznak.