A Musai-Muszáj kezdeményező csoport tegnap nyílt levélben fordult a kolozsváriakhoz, az európai állampolgárokhoz és az Európa Kulturális Fővárosa zsűritagjaihoz, melyben azt kérik, járuljanak hozzá közösen ahhoz, hogy Kolozsvár méltóvá váljon az európai város és Európa Kulturális Fővárosa címre.
A levélben a csoport emlékeztet arra, hogy a kolozsvári táblaügy miatt több mint két év párbeszédre való felhívás, petíciózás, tüntetés, flashmobozás, nyílt levelek küldése és bírósági pereskedés után, két nappal azután, hogy a fellebbviteli bíróság eltörölte a többnyelvű helységnévtáblákat elvető egyetlen bírósági határozatot, csalódottan értesült a polgármesteri hivatal álláspontjáról, mely szerint: „A polgármesteri hivatalnak és a helyi tanácsnak nem változott az álláspontja, és továbbra is fenntartják, hogy Kolozsvár magyar nemzetiségű lakosságának számaránya nem teszi lehetővé a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését a helyi közigazgatási törvény alapján”.
A mozgalom tagjainak meggyőződése, hogy Kolozsvárnak fel kell vállalnia a tolerancia, a diszkriminációellenesség és a sokszínűség tiszteletének alapvető európai értékeit, hisz Erdély gazdasági és kulturális fővárosaként tartják számon, ahol a magyarok, románok, németek, romák és zsidók évszázados együttéléséből fakadóan a multikulturalizmusnak nagy hagyománya van, és bár a magyarok aránya a városban mára 16 százalékra csökkent, Kolozsvár napjainkban is Románia második legnagyobb magyar közösségének (kb. 50 000 fő) ad otthont.
Mint írják, Kolozsvár az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésének döntő szakaszában van, pályázatában pedig olyan alapvető értékeket és elveket vállal fel, mint az interkulturalizmus, a sokszínűség tisztelete, diszkriminációellenesség és tolerancia, átláthatóság, európai dimenzió, befogadás, nyitottság, hagyomány, ezek pedig összeférhetetlenek a nyelvi diszkriminációval vagy intoleranciával. Felsorolják továbbá, hogy bár a 2001/215-ös közigazgatási törvény, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény, a Románia által is ratifikált Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának 10. cikkelye 2./g. pontja, a 99/2002-es helyi tanácsi határozat és más pontosan idézett fórumok is világosan rendelkeznek a polgármester azon kötelezettségéről, hogy kihelyezze a román–magyar többnyelvű helységnévtáblát, a város vezetőségének a mai napig sem sikerül magyarul is kiírni a város nevét a hivatalos helységnévtáblákra, ezzel gyakorlatban és szimbolikusan is fenntartva a nyelvi diszkrimináció állapotát.
