A kijevi parlament tegnap határozatban kérte a lengyel törvényhozást, hogy ne tegye aktuálpolitikai üggyé az ukrán–lengyel történelem tragikus eseményeit, mint a második világháború idején történt volinyi (volhíniai) mészárlást, hanem inkább a két ország közötti, európai értékeken alapuló együttműködés erősítésére összpontosítsa erőfeszítéseit.
A lengyel szenátus július 7-én, a szejm (képviselőház) július 22-én hozott határozatot, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó volinyi mészárlást. Ukrán kutatók viszont úgy vélik: a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatul esett.
A 450 fős ukrán parlament 247 tagja támogatta a határozat elfogadását. A szavazáskor 335 képviselő volt jelen az ülésteremben.
Az elfogadott dokumentum szerint a kijevi parlament sajnálattal, csalódottsággal és mély aggodalommal fogadta a lengyel törvényhozás két házának határozatait. Az ukrán parlament szerint a lengyel törvényhozás politikailag és jogilag helytelenül értékelte a tragikus történelmi eseményt, az elfogadott határozatok pedig veszélybe sodorták a két ország politikai és diplomáciai erőfeszítéseinek eredményeit, amelyek a kölcsönös megbocsátásra, megbékélésre, az ártatlan ukrán és lengyel áldozatok emlékének őrzésére irányulnak.
Kijev emlékeztetett arra, hogy a szenátusban és a szejmben hozott határozatokat Lengyelországban soviniszta retorika és ukránellenes akciók követték ukrán emlékművek megsemmisítésével, kulturális rendezvények betiltásával és vallási ünnepek résztvevői elleni támadásokkal. Az ukrán fél felhívta a lengyel honatyák, a teljes varsói vezetés és a lengyel társadalom figyelmét, hogy az ukránok elleni hangulatkeltés éppen olyan érzékeny időszakban történik, amikor Ukrajna „háborúban áll” Oroszországgal. „Az agresszor vitatott történelmi eseményeket, köztük a negyvenes években történteket is felhasználja az államunk elleni háborúban” – figyelmeztetett a kijevi parlament. Az ukrán parlament felszólította a történészeket, folytassák az egymás közötti párbeszédet, és hiteles archív anyagok alapján értékeljék a múltban történteket. A két ország politikusait pedig arra szólította fel a kijevi törvényhozás, hogy hagyjanak fel a történelemtudomány átmeneti politikai előnyök érdekében való kihasználásával.
A július eleji varsói NATO-csúcstalálkozó alkalmával Petro Porosenko – az ukrán államfők közül elsőként – megkoszorúzta a lengyel fővárosban álló volhíniai emlékművet.
