Minden tanévkezdet rendkívüli összetett folyamat eredménye, de megfelelő infrastruktúra, diákok és jól képzett pedagógusok nélkül nem beszélhetünk oktatásról – szögezte le a főtanfelügyelő. Úgy véli, ami az infrastruktúrát, az óvoda- és iskolaépületeket illeti, Kovászna megye jól áll, és ez annak tulajdonítható, hogy a polgármesterek nagy hányada tudatosan kezeli az oktatásügyet és tesz azért, hogy a gyermekek jó körülmények között tanulhassanak. Az iskolák fenntartása az önkormányzatok hatásköre, ezért nagyon fontos, hogy helyben hogyan állnak hozzá az oktatás ügyéhez – hangsúlyozta Kiss Imre. Hat óvoda és iskola egészségügyi engedély nélkül kezdi meg idén is a tanévet, ami a főtanfelügyelő szerint nem olyan rossz arány más megyékhez képest, ez a 313 háromszéki tanintézmény két százaléka.
Idén körülbelül hétszáz diákkal kevesebb indul iskolába Kovászna megyében, mint tavaly, ennek Kiss Imre szerint demográfiai okai vannak, de azt is kiemelte, hogy nagymértékű a lemorzsolódás, főként a VIII. osztályos diákok körében, a IX. osztályba be nem iratkozottak 80 százaléka a roma közösségből származik. Hétfőn ötszáz kiscsoportos óvodással kevesebben kezdenek, mint tavaly ilyenkor, sok kétéves gyermeket írattak bölcsődébe, de az is előfordulhat, főként falun, hogy a szülők csak tanévkezdés után néhány nappal jelentkeznek gyermekükkel. Az elemi osztályokban 11 200, a gimnáziumban 9000, a középiskolában közel 5000, a szakiskolában 500 diák számára csengetnek be, az esti és a csökkentett látogatású, valamint technikumi képzéssel együtt 33 700-an kezdik az új tanévet.
A közel háromezer pedagógus szakképzett, több mint kétszáz teljes és töredékkatedrára az utolsó napokban került oktató, az elmúlt tanévben harmincnégyen tanítottak szakképzés nélkül, idén sem lesznek többen – véli a főtanfelügyelő. A legfontosabb, hogy hétfő reggel minden kisiskolást, óvodást, tanító néni és óvó néni várjon, és kézen fogva tudja bevezetni őket – mondotta.
Van jó is, rossz is
A változások közül Kiss Imre a legfontosabbnak a több mint hét éve elnapolt igazgatói versenyvizsgát tartja, mert szerinte a jó menedzsment a minőségi oktatás egyik kulcsa. Az oktatási miniszter októberre ígérte a versenyvizsga kiírását, de módszertanát még nem közölték. A főtanfelügyelő bízik abban, hogy Háromszéken lesz elegendő jól felkészült pályázó, aki hivatásának tekinti az iskolavezetést, iskolafejlesztést, közösségépítést. Pozitívnak tartja, hogy megjelent a diákok statútuma, amely szerinte ugyanakkor vitatható is, „mivel tizenkét oldalon sorolják a  diákok jogait és egy oldalon a kötelességeket. Egyet kellene betartani a kötelességek közül: a diák járjon rendszeresen iskolába, és minden órára készüljön. Ha ezt betartják, lehet, hogy a többiről nem is kellene beszélni.” Kiss Imre úgy véli, az osztályok minőségének javára módosították a kilencedikes felvételi módszertanát. Az V–VIII. osztályos általános a jelenlegi 25 százalék helyett ezentúl 20 százalékot tesz ki a felvételi általánosban. Ez azt jelenti, nagyobb súllyal kell majd az országos felmérőre készülni, az ott kapott jegyek jobban befolyásolják, hogy milyen osztályba kerül a gyermek – mondotta. Szerinte erre azért volt szükség, mert sok esetben kiderült, az V–VIII. osztályos általános nem igazán tükrözi a diákok tudását, lehet szó vidéki vagy városi iskoláról.
A tankönyvhiányról Kiss Imre úgy vélekedett, hogy áldatlan állapot, ami nem először fordul elő, mindig vannak áldozati nemzedékek, és a jelenlegi III. és IV. osztály ilyen. „Amikor bevezették az új tantervet, nem sikerült tankönyvet társítani hozzá. A román osztályok is később kapták meg a tankönyveket, de a magyar gyermekek nem kaptak semmit, ez tulajdonképpen negatív diszkrimináció. Az elvárások ugyanazok, de nem biztosítanak megfelelő feltételt a gyermekek számára. Magyar tankönyvből jóval kevesebb cím van, mert jóval kevesebb kiadó fordít  le tankönyveket vagy vállalkozik a magyar tankönyvek kiadására, forgalmazására. Ez örökös hátrány a magyar diákok számára. A tanítóknak is többletteher, mert a program új, a tankönyv régi, és így kell dolgozniuk. A román nyelv oktatása terén is óriási a magyar gyermekek hátránya, holott 2012-ben elkészült a speciális román tanterv, mégsem alkalmazzák. Amikor bevezették az elemiben, akkor kellett volna alkalmazni ötödikben és kilencedikben is, most már minden évfolyamon e szerint taníthatnának.”
Kérdésünkre, hogy a tanfelügyelőség és az egész rendszer működését mennyire befolyásolja az, hogy nagyon sok a változtatás hol pozitív, hol negatív irányba, Kiss Imre elmondta, sok a kapkodás, a kézi vezérlés a minisztérium részéről, és ebben a bizonytalanságban, kiszámíthatatlanságban nehéz tervezni, mindez pedig rányomja a bélyegét a munka minőségére.