A luxemburgi szocialista politikus a Die Welt német lapban megjelent interjúban a pénteki pozsonyi uniós csúcstalálkozóval kapcsolatban kiemelte, hogy az EU jövőjéről – Nagy-Britannia részvétele nélkül – tartandó tanácskozást az EU történetének legnehezebb helyzetében rendezik meg. Az EU előtt álló nagy kihívásoknak, a terrornak, a migrációnak, a gazdasági egyenlőtlenségnek és a sok tagállamot jellemző nagy munkanélküliségnek ösztönöznie kellene egy hatékonyabb Európa felépítésére, de mindenkin eluralkodott a félelem, amelyet a baloldali és jobboldali demagógok csak tovább erősítenek. A reflexszerű válasz a nemzetállami szintű megoldás, így a tagállamok a globalizációt ellentmondásos módon nem európai, hanem nemzeti szinten közelítik meg. Arra a kérdésre, melyik tagállam okoz számára leginkább aggodalmat, azt mondta, hogy Magyarország, ahol egyre hosszabb, magasabb és veszélyesebb a menekültek távoltartását szolgáló kerítés. Magyarország nincs messze attól, hogy tűzparancsot adjon ki a menekültek ellen – jelentette ki Jean Asselborn, hozzátéve: Magyarországon a háború elől menekülő emberekkel szinte rosszabbul bánnak, mint a vadállatokkal. A kvótareferendumról szólva hangsúlyozta, hogy a szavazás eredménye „természetesen Európa ellen” szól majd. A kormány egyenlőségjelet tesz a menekültek és a terroristák közé, ami „felelőtlen és mélységesen Európa-ellenes” eljárás. Az EU alapértékeinek súlyos megsértése elfogadhatatlan, ideiglenesen vagy szükség esetén végleg ki kell zárni az EU-ból az olyan tagállamot, amely „kerítést épít háborús menekültek ellen”, vagy megsérti a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az EU nem tűrhet el ilyen viselkedést, a kizárás az egyetlen lehetőség a közösség értékeinek és összetartásának megőrzésére – szögezte le Jean Asselborn.
A magyar embereknek joguk van elmondani véleményüket, és nekik van csak joguk eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni – közölte Szijjártó Péter a luxemburgi politikus kijelentéseire. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: „eddig is tudtuk, hogy Jean Asselborn komolytalan figura”, látszik, hogy csak néhány kilométerre lakik Brüsszeltől, „kioktató, nagyképű, frusztrált”, és „rendes nihilistaként” fáradságot nem ismerve dolgozik az európai biztonság és kultúra lerombolásán. A külügyminiszter hangsúlyozta: ezzel szemben Magyarország történelme során mindig Európát védte, és most is ezt teszi.
Asselborn felvetését Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter is visszautasította, elfogadhatatlannak nevezve azt. Úgy vélte: lehetséges, hogy az unióban komolyabb szóváltásra is sor kerül, azonban a médián keresztüli üzengetés nem járul hozzá a közös munkához. „Magyarország európai állam, uniós tagország és Ausztria szomszédja” – szögezte le Kurz, és aláhúzta: „tiszteletre van szükség, hogy ne kerüljön veszélybe az európai béke. Milos Zeman cseh államfő szerint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter felvetése rendkívüli módon árt az Európai Uniónak és az európai integrációs projektnek. Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője szerint értelmetlen álvita zajlik Magyarország európai uniós tagságáról. „Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad” – mondta a tagországok jobbközép irányultságú pártjait összefogó Európai Néppárt frakcióvezetője.
A legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli német politikai erő, a kormányzó, konzervatív CDU-CSU-pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) alelnöke szerint Asselborn követelése groteszk, és már önmagában pimaszság, hogy egy olyan ember beszél az európai értékekről, és bírálja a hatályos uniós jognak érvényt szerző Magyarországot, aki az uniós partnerek kárára adóparadicsommá változtatta hazáját. A német kormány menekültpolitikáját élesen bíráló párt alelnöke, Alexander Gauland közleményében leszögezte: Magyarország azon kevés tagállamok közé tartozik, amelyek lelkiismeretesen eleget tesznek az uniós külső határok védelmére vonatkozó szerződéses kötelezettségüknek, ezért szidalom és fenyegetés helyett az európai egyesülésért végzett kiemelkedő munka elismeréseként járó nemzetközi Károly-díjat érdemli.