Kidolgozta a kormány Románia közlekedési mestertervét, és tegnapi ülésén el is fogadta a már négy éve készülő, de mindig elhalasztott tervezetet, amelyet ebben a változatában az Európai Bizottság is jóváhagyott. A mesterterv 2030-ig szabja meg az infrastruktúra-fejlesztési irányokat, és azért fontos az elfogadása, hogy európai pénzeket is meg lehessen pályázni az építkezésekhez. Ha nem kormányhatározat, hanem törvénytervezet alakjában készül el, a decemberi parlamenti választások miatt túl későre tolódhatott volna az alkalmazása.
A Cioloş-kormány mesterterve prioritásokat is meghatároz: első helyen a Piteşti–Nagyszeben és a Comarnic–Brassó autópálya áll, ezeket a 116, illetve 58 kilométeres sztrádákat 2022-ig kellene megépíteni; harmadik a Karáncsonykő–Jászvásár–Ungheni szakasz (135 km a moldovai határig, és ezt már 2020-ban át akarják adni), negyedik a Magyarnádas–Berettyószéplak pálya (93 km, amelyet 2018-ig szeretnének befejezni), ötödik a Brassó–Szeben szakasz (120 km, 2020-ig), hatodik a Berettyószéplak–Bors pálya (74,5 km, és már jövőben megnyitnák). Az észak-erdélyi autópálya Brassó–Marosvásárhely szakasza már nem épül meg, legalábbis ebben a 2036-ig nyúló tervezetben egyáltalán nem szerepel, és a Háromszéket érintő Brassó–Bákó szakasz is csak 2026-os határidővel; ugyanakkor fejeznék be a Marosvásárhely–Karácsonykő autópályát. Ez azt jelenti, hogy Székelyföld nagyobbrészt kimarad az autópálya-hálózatból: Kovászna megyét ugyan átszelné egy sztráda (Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely közelében), de Hargita megyének csak az északi részén vág majd át egy rövid autópálya-szakasz, legjobb esetben tíz év múlva.
A mestertervben gyorsforgalmi utak megépítése is szerepel, amelyek Szörényvártól Bukarestig, s onnan fel Suceaváig kötnék össze a dél- és kelet-romániai városokat. Ugyancsak gyorsforgalmi útként képzelik el a Bukarest-körgyűrűt is, ezt már 2018-ig be szeretnék fejezni. Ezen a listán Erdélyből mindössze egy Torda–Beszterce–Nagybánya útvonal jelenik meg, a Brassó-Marosvásárhely vagy Arad–Nagyvárad összeköttetésről megfeledkeztek. A közlekedési mesterterv a vasúti, vízi és légi közlekedésre is kiterjed, de legnagyobb fejlesztés a közúthálózaton várható: e célra összesen 24 milliárd eurót szánnak (ebből 13 milliárd menne autópályákra), 13 milliárdot a vasúti szállítás korszerűsítésére, vízi és légi kikötőkre pedig összesen 4 milliárd eurót. Ezek becsült költségek, valós összegeket a beruházások lezárásakor lehet majd tudni.
