Kié is Brâncuşi, és legfőképp: kell ő legyen valakié? – kérdezik a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben csütörtökön este nyílt kiállítás alkotói. Mint hangsúlyozzák, fontosnak tartják, hogy kritikusan viszonyuljanak a Brâncuşi-t nemzeti hősként felmagasztaló tömegszemlélethez.
Temesvár és Kolozsvár után Sepsiszentgyörgyön mutatják be Alexandra Croitoru médiaművész projektjét, a Brâncuşi fiai és lányai. Egy családi intrika című kiállítást, amely egyebek mellett a világhírű szobrász A Föld bölcsessége című alkotásának megvásárlását célzó közadakozási kampány miatt is időszerű. A megnyitón a kiállító művészek közül jelen volt Dan Acostioaei, Rafael Dubreu és Dan Perjovschi, a tárlat születési körülményeit Alexandra Croitoru vázolta.
A Magmában látható kiállításhoz írt ismertetőjében Alexandra Croitoru megjegyzi, a nemzeti büszkeség színezi át azt, ahogy Romániában Brâncuşi-ra tekintenek, ezért művésztársaival együtt ezt a szemléletet, pontosabban ezt a „magasztaló diskurzust” bírálják. Mint hangsúlyozza, bízik benne, hogy Sepsiszentgyörgyön „lehetőségünk lesz a nemzeti érzelmektől átitatott retorikán túllépve megértetni Brâncuşi-t, az itt kiállított munkákra pedig (végre) nem szentségtörésként tekint a látogató, hanem egy, a kritikai gondolkodáshoz elengedhetetlenül szükséges pimaszság gesztusaiként érti meg azokat”. Korábbi kiállításaikkal is Brâncuşi kultuszát vizsgálták, „azt, hogy miként aggatta a nacionalista diskurzus saját értelmezéseit az alkotó munkásságára, s állította be Brâncuşi nemzetközi elismertségét Románia sikereként”. Szerinte a szobrászra hagyományosan nemzeti hősként tekintenek, már a két világháború közötti időszaktól kezdődően, s az idők folyamán „a brâncuşiológusok terén tapasztalható állandó túltermelés folyamatosan táplálta ezt a diskurzust”.
