Alig kezdődött meg a tanév, és a szintén hosszú vakációról megtért törvényhozók máris két olyan hajtűkanyarra vállalkoztak, amivel nem két hónapot, hanem két évtizedet, vagy még többet hátrálhatunk: a képviselőházban SZDP-s kezdeményezésre enyhítettek a plágiumtörvényen (tíz-húsz éve érvényes szabályokkal felmenthetők a másoláson ért személyek, noha a szellemi lopást már az ókori római jog is elítéli), a szenátus oktatási bizottságában pedig (a hátsó ajtón, egy másik tervezetbe bújtatva) megpróbálták a független kormány utáni időre halasztani az iskolaigazgatók nyolc éve elnapolt versenyvizsgáját.
Utóbbinak büntetőjogi következményei is lesznek: a szakbizottság liberális titkára, Mircea Dumitru hiányzott az ülésről, de aláírása megjelenik, és Ecaterina Andronescu bizottsági elnök, volt szociáldemokrata tanügyminiszter csak annyi magyarázattal szolgált – azzal is késve –, hogy a katedrákat már kiosztották, tanév közben túl nagy felfordulást okozna, ha a jelenlegi igazgatók visszatérnének az osztályokba. Intézményenként egy-két tanárcsere aggasztja a szociáldemokratákat, mikor gyermekek tízezrei tanulnak elhanyagolt épületekben, tankönyvek és olykor szakképzett pedagógusok nélkül, s a napi hét-nyolc óra, a délutáni feladatok, a huszonéve folyamatos reform és interaktív táblák dacára a kötelező tíz osztályt sem tudják mind elvégezni, s bizony szép számmal akadnak olvasni sem tudó nyolcadikosok Romániában...
Egyébként van némi igazuk a baloldali honatyáknak, honanyáknak: minek kell politikamentes versenyvizsga, új tankönyv, új szemlélet, ha úgysem a tudás, szorgalom, szakmaiság számít, ha hazugsággal, csalással, törvényszegéssel jobban lehet boldogulni ebben a boldogtalan országban? A legfrissebb felmérések szerint a még itthon élő lakosság bő harmadát vajmi kevéssé érdekli, hogy mennyit másolt Victor Ponta volt kormányfő, és mennyi illetéktelen haszonra tett szert így; az sem árt a népszerűségének, hogy milyen tisztességtelen, felelőtlen, útszéli modorú politikus, aki csak a porhintéshez és a kötekedéshez ért. Mindez nem csupán erkölcsi károkat okoz, a hanyagság, nemtörődömség, gátlástalan önzés és parttalan korrupció vizén úszott el sok beruházás, fejlesztés, pénz, remény...
Nem kell azon törnünk a fejünket, hogy mit üzen a 2016-os parlamenti választások előtt az a párt, amelyet 2015 őszén a népharag fosztott meg a hatalomtól: nagyon világos, hogy nem az előrehaladást, szakmaiságot, tisztességes munkát próbálja ösztönözni. Az SZDP vezetői láthatóan nem tanultak semmit egy év alatt. Valóban nincs, aki számon kérje rajtuk az elmulasztott leckéket?