A Háromszéki Turisztikai Napok keretében az olaszteleki Daniel-kastélyban mutatták be kedd este Háromszék hét csodáját. A felszólalók hangsúlyozták: a Damokos Gyula-kúria és Haszmann Pál Múzeum, a Kovászna–Kommandói keskeny nyomtávú erdei vasút és a rajta közlekedő gőzmozdony, a Büdös-hegy és környéke, a nagyajtai unitárius műemlék templom, a gelencei műemlék Szent Imre-templom, a Rétyi Nyír és a Vargyasi-szoros turisztikai értéke hatalmas, így megfelelő népszerűsítés mellett idegenforgalmunk fellendülését segíthetik.
Grüman Róbert megyeitanács-alelnök kiértékelő beszédében a turizmusban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet: míg tíz esztendővel ezelőtt még csak ötvenezren, addig a népszerűsítési munkájuknak köszönhetően tavaly közel százezren keresték fel megyénket. A kimutatások azt tükrözik, a látogatók kilencven százaléka romániai, nyolcvan százalékuk pedig a román vidékekről érkezett; a hét csoda erőteljes reklámozása révén őket is meg kívánják szólítani.
Grüman szerint kétséges volt, hogy a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület kiírása mennyire lesz sikeres, de hamar beigazolódott, a háromszéki embereket érdekli a téma, szívesen vesznek részt értékeink azonosításában. Felhívásukra negyvenhárom remek pályázat érkezett, a közösségi oldalakon keresztül mintegy százezer embert szólíthattak meg, akik kedvelésük által véleményüket is kinyilvánították, ők adtak támpontot az elbíráló bizottság – László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Cora Dumitrescu építész, Szőts Papp Zsuzsa, a Kovászna Megyei Értéktár Bizottság elnöke, Kopacz Zsuzsa turisztikai szakember, valamint számára – tagjainak.
A hogyan továbbról úgy nyilatkozott, az elkövetkezendőkben számos népszerűsítő anyagot készítenek és juttatnak el azokhoz, akik vendégeket hozhatnak vidékünkre. Kiknek pályázata most nem nyert, ne csüggedjenek – üzente –, előtérbe kerülhetnek az általuk javasoltak is, hiszen arra készülnek, a kiírást kétévente megismétlik.
Szőts-Papp Zsuzsa sajnálta, hogy a pályamunkák közül néhányat ki kellett zárniuk: mert bármennyire is magunkénak valljuk, például a Szent Anna-tó nem a „miénk”, hanem Hargita megyéé. Meggyőződését fejezte ki, hogy a most kiválasztottak közül több is bekerül a megyei, sőt a székelyföldi értéktárba, és abban is bizonyos, rendelkezünk olyan értékkel is, amelyeket hungaricumnak fognak nyilvánítani.
A hét csodával a helyszínen is „ismerkedni” lehetett: nagyméretű puzzle-ból lehetett kirakni, gyermekek és felnőttek ragadtak ecsetet, hogy a fehér-feketében kinyomtatott csodákat kiszínezzék, vagy éppen a modern eszközöknek köszönhetően virtuális túrán is megszemlélhették azokat.
