Ponta néhány napja még azt magyarázta, miért van szükség nacionalista pártra Romániában, Dragnea pedig annak a gyanújának adott hangot, hogy keletről finanszírozzák az ilyenfajta mozgalmakat. Időközben minden megváltozott.
Itt kell megemlíteni, hogy Dragnea nemrég, a felelősség kártyáját kijátszva, még elhatárolódott a Bogdan Diaconu pártja által hirdetett üzenettől: „Az én szemszögemből nézve Románia nagy kihívások előtt áll. Egy részük látszik, más részük nem látszik. Nem hiszem, hogy ezekre a kihívásokra egy nacionalista, sőt, szélsőséges párt a válasz. Ilyen körülmények között nagyon köszönjük a törődést, az Egységes Románia Párt létrehozását vagy bővítését, hogy segítsenek a Szociáldemokrata Pártnak, köszönjük, de nem. Semmilyen kapcsolatot sem akarunk fenntartani egy nacionalista párttal. Az SZDP modern, Európa-barát szociáldemokrata párt marad, amely habozás nélkül támogatja stratégiai és nem csak stratégiai kapcsolatainkat minden szövetségesünkkel, miközben az ERP-nek olyan pártokkal vannak megállapodásai, amelyeknek nagy gondjaik vannak, és amelyekkel szemben komoly a gyanú, hogy keletről finanszírozzák őket, és doktrínáiknak semmi közük nincs értékeinkhez és elveinkhez.”
Ugyanakkor Victor Ponta elméletet gyártott egy nacionalista párt létrehozásának szükségességéről, és Diaconuval büszkélkedett: „Ismerem Bogdan Diaconut, 2012-ben én tettem fel a listára, aztán én kértem, hogy távozzon az SZDP-ből, amikor nagyon nekiment a magyaroknak. Azt hiszem, hogy Bogdan sokat tanult. Hiszek abban, hogy létezik egy bizonyos választói réteg és igény Romániában egy hiteles, nem boszorkánykonyhákban létrehozott pártra és politikai mozgalomra, és akkor azt mondtam: igen, segítek neked, adok ötleteket.”
Sebastian Ghiţă, a gazdasági nacionalizmus időközben ERP-hez átállt egyik hirdetője augusztus 29-én megismételte egyik kedvenc elméletét, amely szerint létezik egy nagy összeesküvés a román tőke ellen: „Az SZDP-nek és a Nemzeti Liberális Pártnak (NLP) kötelessége egy puhább, kendőzöttebb kommunikációs játékot játszani annak ellenére, hogy az SZDP-ben és az NLP-ben is elég sokan mondják, hogy szétverték a román tőkét, hogy manapság a román cégeket – ahelyett, hogy hiteleket kapnának a bankoktól a növekedéshez – az adóhatóság akadályozza, és még dicsekszik is ezzel: blokkoltunk 16 ezer román céget.”
Úgy tűnik, az SZDP és Dragnea időközben rájött, nem engedhetik ki kezükből sem a nacionalista kártyát, sem Victor Pontát. Dragnea átvette Ghiţătól az adóhatóság üldözi a román cégeket témát, alig néhány nappal azután szellőztetve meg az ügyet, hogy azt magyarázta, mekkora kárt okoz a nacionalista üzenet a nagy kihívásokkal küszködő Romániának.
„Túl nagy a titkolózás egy olyan területen, ahol szabad szemmel látható, hogy a román biztosítócégeket kiszorították a piacról, felszámolták őket, vagy más lépéseket tettek ellenük, a román szállítmányozók pedig nem csak hátrányos helyzetben vannak, de olyan programnak vannak alávetve, amelynek az a célja, hogy lassan-lassan ők is eltűnjenek.”
Másnap Adrian Năstase fejtette ki blogján a külföldiek román cégek elleni összeesküvésének elméletét az Autarchia mint államforma című cikkben. De a nacionalista delírium felerősödéséhez nyújtott figyelemre méltó hozzájárulása annak az elméletnek a felvetése, hogy a hazácska a szakadás szélén áll: „Nem vesszük számításba például egyesek azon szándékát, hogy a következő évtizedben három kisebb országot hozzanak létre térségünkben. (…) Nem tudom, hogy újra napirendre kerül-e majd a határok módosításának kérdése, de képes lesz Románia hatékonyan megvédeni magát – 2018-ra való tekintettel! –, ha felvetődik a regionalizálás/föderalizálás kérdése, amely – úgy tűnik – egyaránt bírja Trump Egyesült Államának, Oroszországnak és Németországnak a támogatását a Budapestről újra felelevenített »etnikai kérdésre« adott megoldásként? Lehet, hogy az ilyenfajta forgatókönyvek csak félrevezetési formának bizonyulnak majd, de vannak még Romániának olyan think-tank-jei, amelyek részt tudnak venni a politikai és konceptuális gerillaháborúkban? (...) A hazai tőkét perek őrlik fel. A közigazgatási bürokrácia és a bírósági eljárások megfojtanak bármilyen kis magánkezdeményezésre irányuló kísérletet. A banki, az IT-terület, az építőipar után a biztosítási ágazatot is külföldi cégek kaparintják meg a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság segítségével.”
...Ezt a teljesen mesterséges témát, a Románia integritásával szembeni álfenyegetést vasárnap este az Antena 3 televízió vette át és változtatta országos vitává. Zárójelben legyen mondva, miközben Ponta felfuvalkodottan büszkélkedett románságával, a Ghiţă által fizetett lobbicégek igyekeztek meggyőzni a nemzetközi sajtót, hogy megveszekedetten „Nyugat-párti”.
Egyszerű a képlet, az SZDP ezt már felhasználta, amikor a 2012-es parlamenti választási kampány kellős közepén megbuktatta Mihai Răzvan Ungureanut, illetve Ponta is 2014-es kampányában a barlangi nacionalizmus, a primer érzelmek (a nemzeti érzés, az el­tűnéstől való félelem, az idegenekkel szembeni gyűlölet felerősítése) bevetésével és a közbeszéd valódi témáinak teljes eltüntetésével szavazatszerzési célból.
Akkor a „Románia a Nyugat gyarmata”, „a kormány potom pénzért idegeníti el az ország forrásait” voltak a kulcsszavak, plusz az, hogy „Mihai Răzvan Ungureanu eladta az országot a magyaroknak”. Az SZDP a „büszke román” szlogenjével menetelt a kampányban, azt remélve, hogy ezzel sikerül majd elfednie vezetői korruptságát.
Most egy kicsit frissíteni fognak a stratégián. Megvádolják majd a Cioloş-kormányt, hogy Brüsszelnek dolgozik, Iohannis meg a németeknek, a miniszterek pedig az ország és a honi tőke ellen szőnek összeesküvéseket. Azzal, hogy előveszi a naftalinból a régi stratégiát, az SZDP könnyen szerez néhány szavazatot, de még egy nagyon fontos dolgot is tesz: tematizál, hamis témákat kínál a közvéleménynek. Végül megpróbál újra megszabadulni a korrupció témájától, a párton belüli állandó feddhetetlenségi válságtól, az SZDP-s vezetők legnagyobb sebezhetőségétől.
Lehet, hogy Európától Amerikáig az egész világon tendencia az identitárius diskurzus kiaknázása, de annak, amit az SZDP a választási kampányokban tenni szokott, nincs köze a nacionalizmus globális szintű felerősödéséhez. A román nacionalizmus nem egy meggyőződésből született politikai áramlat, hanem a lakosság átverésének durva és bármilyen tényalap nélküli formája, melyet atavizmusokkal manipulál, a legtisztább 90-es évekbeli szekus stílusú, erősen Nyugat-ellenes félelmeket, dühöket és gyűlöleteket táplálva.

Dan Tăpălagă
(Főtér, HotNews.ro, Euro-com)