A migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben – mondta Orbán Viktor a bécsi migrációs csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. A kormányfő szerint egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozására van szükség arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás. A találkozón Angela Merkel német kancellár is ott volt.
A magyar kormányfő szombaton, a bécsi migrációs csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim. Hangsúlyozta, az Európai Tanács „késhegyig menő viták” után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten, és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt. „Egyszer becsaptak minket, ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor becsapnak még egyszer” – mondta Orbán Viktor, majd kiemelte, el kell menni, és népszavazással kell megmutatni, hogy nem lehet az unióban kijátszani egy országot csak azért, mert kisebb, mint a nagyok.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva kijelentette: a kvóta meghívás, helyette Európának világosan ki kellene mondania, hogy nem fogad több illegálisan érkező migránst. Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás esetén lesz-e alkotmánymódosítás, azt válaszolta a miniszterelnök, hogy a referendum után „megfelelő szintű” tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről. Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van.
Orbán sikerként értékelte, hogy a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. A miniszterelnök szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát.
A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török–EU-megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket. Ezzel szemben mások – köztük Magyarország – úgy gondolják, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg – érvelt Orbán Viktor. A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni – tette hozzá.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint a résztvevők nem jutottak egyezségre a javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.
Orbán beszélt arról is, hogy Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, növelje meg és igazságosabban ossza szét a migráció kezelésére szánt forrásokat az érintett országok között. A pénzt mindig Olaszország és Görögország kapja, miközben Bulgária, Macedónia és Szerbia „szégyentelenül kis összeget” kap – mondta Orbán. Ezért kérte, hogy az utóbbi három országnak adjanak több forrást. Többször is kiemelte, hogy Magyarország viszont, amelynek eddig csaknem 500 millió euróba (150 milliárd forint) került a határvédelem, egyetlen eurót sem kért az EU-tól.
Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a német álláspontban szerinte nincs semmilyen változás, a németek továbbra is hisznek abban, hogy „a kvóta egy értelmes dolog”. Hozzátette, a magyar álláspontban sincs változás: meg kell védeni a határt.
