A rendezvény helye és ideje nem véletlen: a magyar népmese napjára – szeptember 30-ra –, és Benedek Elek szülőföldjére építette a Tipe Tupa Egyesület, és hagyományt kíván teremteni vele. A fő cél a népmesék népszerűsítése, a bennük rejlő, évszázadokon átadott életbölcselet és tapasztalatok, üzenetek kibontása, megértése és gyakorlatba ültetése – közölte Szabó Enikő meseterapeuta, hangsúlyozva, hogy nem szokványos fesztiválra kell gondolni gólyalábbakkal és színes cukorkákkal, hanem  inkább a belső erők, értékek mozgósításáról, átadásáról, megéléséről, és épp ezért a felnőtteknek is szól.
Hétközben alkotó-fejlesztő meseterápiát tartanak óvodás, iskolás csoportoknak, hétvégén előadásokat, műhelyeket, önismereti és saját élményű csoportfoglalkozásokat; minden programhoz előzetesen be kell jelentkezni, és az érdeklődést jelzi, hogy már nem mindenhová lehet beférni. Elsőként a szenvedélybetegségek leküzdését segítő meseműhely telt meg (a mesék gyógyító, nehézségekből kivezető erejének bizonyítására Szabó Enikő közölte, hogy ő is egy népmese segítségével szokott le a dohányzásról, illetve, hogy a meseterápiára járó bűnözők között nincs visszaeső), de van külön alkalom a sérültek, a gyászolók, a szorongásokkal küszködők, az útkeresők és a családok számára is. A szervezők szerint a mese minden élethelyzetben kínál megoldást, amire maga a résztvevő jöhet rá. Mindebben neves magyarországi és székelyföldi szakemberek segítenek: Pressing Lajos, Luzsi Margó, Mészáros Piró, Révész Renáta, Élő Fruzsina, Csavar-Mátis Kata, Bodó-Czerék Erika és Szabó Enikő tart korlátozott létszámú csoportos foglalkozásokat, illetve nagyközönségnek szánt előadásokat.
És mivel a mesélés valamikor közösségi élmény volt, két Meseláng-estet is tartanak, ahol a tűz mellett bárki elmondhatja magával hozott kedves meséjét: szeptember 29-én, csütörtökön Kézdivásárhelyen, szeptember 30-án, pénteken pedig Sepsiszentgyörgyön, erre is minden korosztályt – gyermeket, fiatalt, öreget, magányosakat és családosokat – várnak.