Nemrég még csak a magyarországi jelenlétéről és jelentős kártételéről olvashattunk. A spanyol csupasz csiga (Arion lusitanicus) ma már a passzív terjedés útján nálunk is tömegesen fordul elő, és szaporasága, amely a többi csupasz csiga fajhoz viszonyítva is jelentős, valamint kedvenc élőhelyük – a kerítések menti, dúsan zöldellő gyomos terület, vizes árkok környéke, valamint a tartós esős időjárás – egyaránt tömeges megjelenésüket szolgálja. Nincs olyan gyomnövény a tüskés és riasztó szagú zöld növényeken kívül, ami megmenekül falánkságuktól.
A nyugati országokban jó híre volt a pekingi futókacsáknak e kellemetlen faj pusztításában, de rájöttek, hogy elterjedésüket nem tudják ezek a kevés egyéb hasznot hajtó kacsák sem meggátolni. Mit tehet a zöldséget termelő gazda vagy a kis házi kertek tulajdonosa? Ma már óvakodnak a környezetkímélő termelők a régebb bevált metaldehid alapanyagú granulátum használatától, amelyet csalétekként szórnak ki a csigajárta kertek ágyásai közt. Van néhány bevált és ajánlott eljárás. Mindenekelőtt a gyomos területek felszámolása, ahol száraz időben is megtalálják a testük kiszáradásától megóvó búvóhelyt.
Az ember találékony. Ezért kitalálta a csiga kedvenc italának, a sörnek csapdakénti használatát. (Hátránya: az illat odavonzza a távolabb tanyázó csigákat is.) Nedves rongycsomó esténként letéve valamivel olcsóbb begyűjtési mód. Egyéb hasznos ötletek is születtek a nedvességet életszükségletként igénylő csigák számára. Mész-, só-, műtrágya „kordon” elzárja előlük a zöld csemegéhez vezető utat. Ezek azonban a talaj összetételére növényeink számára kedvezőtlen hatással lehetnek. Megfontolandó az ágyások közti járatokra megnedvesített deszkát helyezni, alatta nedvessé tesszük a helyet és csaléteknek zöld növényt is tehetünk. Reggel pedig összeszedjük az összegyűlt lakmározókat.
