Csűry István május elején egy tanácskozáson jelentette be nyilvánosan, hogy „bárki bármit is mond”, ha jelölik, ismét megpályázza a püspöki tisztséget, melyet addig kíván betölteni, amíg el nem éri a nyugdíjkorhatárt.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, a KREK korábbi püspöke júliusban többször is olyan feljegyzéseket hozott nyilvánosságra, amelyek arra utalnak, hogy Csűry István püspök 1989 előtt együttműködött a kommunista diktatúra politikai rendőrségével, a Securitátéval. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (SZIVOT) ugyan 2009-ben olyan iratot állított ki az akkori püspökjelöltről, amely szerint „nincs arra vonatkozó adat, hogy Csűry István a Securitate ügynöke vagy besúgója lett volna”, a szegedi Molnár János egyháztörténész viszont olyan jelentéseket talált egyes erdélyi lelkészek megfigyelési dossziéiban, amelyek minden bizonnyal Csűrytől származnak. A Kiss fedőnevű ügynök által az 1980-as évek második felében adott besúgói jelentések forrásaként Molnár János egyháztörténész a szalárdi református lelkészt azonosította (ebben az időszakban ott szolgált Csűry István). Tőkés László egy korábbi közleményben nyomatékosította: a Csűry István tiszta múltját igazoló korábbi iratok „önmagukban mindaddig semmit sem bizonyítanak, amíg Csűry István, alias KISS 5249. számú hálózati dossziéját a SZIVOT nem tudja vagy nem hajlandó a rendelkezésünkre bocsátani”. Csűry István püspök érdemben nem reagált a Tőkés László által közzétett vádakra, de arra kérte „a Fidesz–KDNP kormány felelőseit”, hogy vizsgálják meg az általuk, nevünkben delegált EU-képviselő munkáját és káros tevékenységét. „Szóbeszéd és hamis információ nem buktathatja meg kórházépítő vállalásunkat, nem fékezheti itthon tartó szolgálatunkat” – fogalmazott a püspök arra a kórházra utalva, amelyet a magyar kormány támogatásával kíván felépíteni a Partiumban.