A konferencián a magyarok mellett Lengyelországból, Szlovákiá­ból, Csehországból, Franciaországból, az Egyesült Államokból és Madagaszkárról érkeztek kutatók. A Pesti Vigadóban estére gálaestet szerveztek: a világutazóra emlékező programban irodalmi műsor szerepelt Jókai Mór Benyovszkyról szóló műveiből, valamint részletek Benyovszky, a szabadság szerelmese című musicalből.
Az egyik leghíresebb magyar világutazó, a hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója 1741. szep­tember 20-án született. Az elmúlt évszázadokban még a születési évével és tevékenységével kapcsolatban is adódtak bizonytalanságok, azonban a tudományos kutatások számos pontatlanságot igyekeznek helyreigazítani. A mindössze 45 évet élt, Európa-szerte ismert Benyovszky Móric mai szóhasználattal világfinak számított, ugyanakkor magyar származása a tudományos kutatások és saját feljegyzései alapján is biztos.
A több hadszínteret és a szibériai fogságot is megjárt Benyovszky 250 emberével 1774 februárjában szállt partra Madagaszkáron. Jelentősen hozzájárult a sziget belső területeinek megismeréséhez, utat épített, mocsarakat csapolt le. A malgasokat megtanította írni-olvasni, és annyira megnyerte őket, hogy 1776-ban (Benyovszky állítása szerint) királlyá választották. Irigyei azonban befeketítették az expedíciót támogató francia udvarnál, ezért az időközben bárói rangra emelt utazó lemondott, és – miután a korábban őt száműző Mária Terézia megkegyelmezett neki – hazatért Magyarországra. Benyovszky Móric (Mauritius) 1778. április 3-án grófi címet kapott Mária Terézia királynőtől Bécsben. A rangemelési oklevélen címei között szerepel: francia tábornok, a Szent Lajos Rend lovagja, Madagaszkár kormányzója.
1785 júliusában tért vissza ismét Madagaszkárra. Egy francia erőd elfoglalása után Angontsynál felépítette az új „fővárost”, a saját magáról elnevezett Mauritania erődjét. A feldühödött franciák büntetőexpedíciót küldtek ellene, és az összecsapásban Benyovszky 1786. május 23-án elesett.