Top 2015Növekvőben

2016. szeptember 28., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Minden mutató tekintetében növekvő irány tapasztalható a megye gazdaságában – állapította meg Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján a legújabb cégtoplista legfontosabb adatait ismertette. A 2015. évi mutatók alapján rangsorolt cégek ünnepélyes díjazására október 27-én kerül sor a sepsiszentgyörgyi Leonor Ballroom rendezvényteremben.

Elöljáróban a kamara elnöke elmondta: szeretnék, ha igazi ünnepi esemény lenne a díjazás, ezért arra kérik az érintetteket, hogy párjukkal együtt vegyenek részt a díjkiosztáson, amelyet új helyszínen (a rendezvényterem a gépgyár egykori éttermében található), minőségi zenével és vacsorával együtt igyekeznek még ünnepélyesebbé tenni.
Kérdésre válaszolva Édler elismerte: a rangsorolási eljárás javításra szorulna, hogy a vállalkozók számára minél vonzóbb legyen a verseny, értékesebb legyen egy-egy helyezés, ám mindez az országos kamara hatásköre. Az értékelés módszertanának módosítását egyébként már többször javasolták.
Általános értékelés
A toplista összeállításánál a megyében bejegyzett 4576 cég közül 3441 adatait vizsgálták meg (a több mint ezres különbözet zárómérleget sem adott le a tavalyi évre), ezek közül 901-et választottak ki, amelyekből kikerül a tevékenység és nagyság szerint meghatározott kategóriák első tíz helyezettje.
Az ágazatok „versenyében” második éve immár az ipar áll az első helyen – szögezte le az elnök –, ami azért örvendetes, mert a megye gazdasági szerkezetének a javulását mutatja. Az ipar izmosodását az is jelzi, hogy mind az üzleti forgalom, mind a profit, mind az alkalmazottak számát illetően negyvenszázalékos, sőt, ezt meghaladó gyarapodás tapasztalható.
Továbbra is második a kereskedelem és a turizmus, amelyet a szolgáltatások, az építőipar, majd a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás követ. Ezek mindenike mind az üzleti forgalom, mind a profit tekintetében növekedést mutat a 2014-es évhez viszonyítva, az építőipar például több mint negyvenszázalékos gyarapodást ért el (ez a rétyi gyár építésének tudható be). A kutatás-fejlesztés és a high-tech sereghajtó jelenléte, illetve mutatóinak csökkenése azonban némi pontosításra szorul – mondta Édler –, hiszen évek óta azon dolgoznak, hogy például az IT megfelelő helyet foglaljon el a megye gazdaságában is. Egy jelentős szereplő, az Elco Rt. ágazati besorolása (tevékenységi kódja) változott meg, így lényegében ez az ágazat is több mint ötmillió lejes forgalmával, az alkalmazottak tekintetében pedig 20 fős gyarapodással többletet termelt.
A megye összforgalma egyébként valamivel több mint 5,3 milliárd lejes megvalósítással szintén növekvő irányt mutat, a profit tekintetében is néhány százalékos növekedés érhető tetten, az alkalmazottak száma pedig 530-cal emelkedett, 28 842 volt tavaly.
Az élmezőny
A tavalyi év adatai szerint az élmezőnyben, vagyis a három szempontrendszer – az üzleti forgalom, a profit és az alkalmazottak száma tekintetében – az első tíz helyezettnél nincs sok változás. Leginkább helycserék következtek be, illetve egy-egy nagyobb cég átszervezése (például a Dietrich Boch tulajdonában levő nadrággyárak egy cégbe történő összevonása) okozott változást.
Az üzleti forgalom tekintetében továbbra is a baróti székhelyű Brassói Tejgyár áll az élen (a gyár egyébként – ahogy a neve is mutatja – Brassóban működik, de Baróton jegyezték be), amely valamivel több mint 338 millió lejes forgalmat bonyolított le, a második szintén tejgyár, a sepsiszentgyörgyi Covalact (közel 200 millióval). A további sorrend: a kézdivásárhelyi Zarah Moden nadrággyár, az Arcon, a Dunapack, a Bertis, a Nexon, a Valdek, a Lucifer és a Transporte Popovici. Az első tíz összforgalma adja egyébként a megye forgalmának több mint 26 százalékát, a profit közel 17 százalékát, az alkalmazottak közel tíz százaléka dolgozik ezeknél a vállalatoknál.
A profit tekintetében tavaly nagyobb változás állt be a 2014-es évhez viszonyítva, mint a forgalom vonatkozásában. Nem kevesebb, mint öt cég került ki az első tízből, helyüket olyan vállaltok vették át, mint az Olt Textil, a Covalact, a Combridge és a Nexon. Az első helyen továbbra is a Zarah Moden áll (19 milliós profittal), a másodikon a textilgyár (közel 14,5 milliós nyereséggel), majd az Arcon következik. Az első tízben még a baróti tejgyár, a Dunapack, a Madexport és a New-Fashion szerepel. A nyereség szempontjából az első tíz helyezett a megyei össznyereség 22 százalékát valósította meg, itt dolgozik az alkalmazottak közel 13 százaléka.
Az alkalmazottak számát tekintve az első tíz vállalat között a könnyű­ipari, illetve az élelmiszeripari cégek szerepelnek, a tizedik helyre a sepsiszentgyörgyi Közüzemek került. Legtöbben az átszervezett RGT-nél dolgoznak (1199-en), ezret meghaladó létszámmal működik a Valkes kábelgyár, illetve a New-Fashion készruhagyár. További helyezettek: New-Fa­shion, Zarah Moden, Secuiana, Olt Textil, Bertis, S’Mode, Covalact. Az első tíz helyezett összlétszáma egyébként 6610, vagyis a megyében jegyzett alkalmazottak 23 százaléka dolgozik ezeknél a vállalatoknál.
A dédelgetett turizmus
Mivel a sokszor nagy lehetőséggel rendelkező ágazatnak kikiáltott turizmus a kereskedelemmel egy kategóriába soroltatott, ami az ágazati megvalósításokat illeti, Édler külön számokkal is értékelte a tavalyi teljesítményt.
Eszerint a még mindig két százalék alatt teljesítő turizmus (egészen pontosan a megye forgalmának 1,74 százalékát adja) minden tekintetben növekedett, míg 2014-ben 292 cég foglalkozott turisztikai szolgáltatásokkal, addig 2015-ben 307, üzleti forgalmuk 83,4 millió lejről 92,6 millió lejre, nyereségük 5-ről 7,4 millió lejre növekedett, s az alkalmazottak száma is meghaladta az ezer főt (948-ról 1064-re emelkedett).
Mi várható
A kamara elnöke úgy látja, hogy a jelentős profittal dolgozó cégek (a nyereség szerint az első tíz helyezett egyébként átlagosan közel nyolcszázalékos profitrátát valósított meg) a jövőben arra törekednek, hogy megtartsák alkalmazottaikat, így a várható nyereségüket a bérek rovására csökkentik. Ezt vetíti előre a munkaerőpiacon megjelent hiány, illetve a versenyképesség növelésének szükségessége. Ugyanakkor az ipari parkba betelepülő cégek – elég nagy az érdeklődés a lehetőség iránt – fokozott versenyhelyzetet idézhetnek elő. Ezzel több pénz marad az emberek zsebében, a megye gazdasági mutatóit pedig a fogyasztás is javítja majd.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2016-09-28: Riport - Hecser László:

Kisbacon nagy kincsei (2.)

Közösen, kalákában
A Kisbacon Magyarhermány felé vezető útjának csücskében elhelyezkedő feredő összefogás eredményeként született meg 2013-ban. A kaláka- és közösségépítő táborokat elindító Ars Topia Egyesület önkénteseihez csatlakoztak a kisbaconi fiatalok, támogatást nyújtott a közbirtokosság és a környékbeli vállalatok, több gazda telke tulajdonjogáról mondott le, hogy a beruházás megvalósulhasson, a falu gazdasszonyai pedig a munkálkodók számára biztosították a mindennapi betevőt. Az elvégzett munkával elégedett volt a magyarországi egyesület vezetője, Herczeg Ágnes is, aki az átadási ünnepségen úgy fogalmazott: Benedek Elek szellemisége munkálkodik a táj lakóiban.
2016-09-28: Pénz, piac, vállalkozás - :

Hírbörze

Hiánycélon belül
A hazai költségvetési hiány az adócsökkentések és béremelések ellenére sem haladja meg idén a bruttó hazai termék 3 százalékát, de csak középtávon, 2020-ig várható, hogy az államháztartási hiány az ország célkitűzéseiben szereplő 1 százalék körüli szintre csökkenjen – jelentette ki Anca Dragu pénzügyminiszter. A szakértői kormány tárcavezetője a képviselőház plénuma előtt felidézte: az idén január elsejétől bevezetett négy százalékpontos áfacsökkentés a költségvetési kiadások növelésével együtt 23 milliárd lejes (1600 milliárd forint) többletterhet rótt a büdzsére, ami a GDP 3 százalékának felel meg. A roppant szűk költségvetési mozgástér miatt Romániának 2017-ben is csak óvatos bérpolitikával és a strukturális reformok folytatásával van esélye a kitűzött 2,9 százalékos keretek közé szorítani a hiányt – vélte a miniszter. Az új adótörvénykönyv szerint jövőre további egy százalékponttal, 19 százalékra csökkentik az áfát. Románia az adócsökkentést hevesen ellenző Európai Bizottsággal idén abban állapodott meg, hogy 2017 után évente fél százalékkal csökkenti államháztartási hiányát. Az EB egyébként jövőre 3,4 százalékos deficitet valószínűsít Romániában.