A Mari-lak udvarán Szabó Réka nyugalmazott magyar szakos tanárnő köszöntötte a kicsiket, majd elevenítette fel a legismertebb kisbaconi életpályájának néhány meghatározó pillanatát: szólt a kis erdővidéki faluból a székelyudvarhelyi iskolába került tehetséges diákról, a budapesti lapszerkesztőről, és felelevenítette a nehéz időkben az árral szembejövő és hazaköltöző lapszerkesztő alakját is. „A hit, szeretet, becsület és szorgalom jellemezte életművét. Ünnepeljünk mi is a tőle kapott szeretet jegyében, s dolgozzunk úgy a hétköznapokban, hogy méltók legyünk örökségéhez” – mondotta Elek apó dédunokája. A Bodvaj Egyesület elnöke, Benedek-Huszár Márta köszönetet mondott a gyermekeknek, amiért vették a fáradságot, s hetedhét határból Kisbaconba látogattak. Azt kívánta, miközben a falut végigjárják, fedezzék fel Kisbacon szellemi kincseit, és raktározzák el azokat lelkükben örök emlékként.
Miklós Fanni szépnagytatája, Benedek Elek Sárgul már a falevél című versét, Benedek Adrienn pedig Az egér farkincája című meséjét adta elő, majd a gyermekhad a temetőbe vonult. Benedek Elek sírjánál Farkas Boglárka a Dal a szeretetről című verset szavalta el, a gyermekek pedig szeretettel vették körül az 1929-ben emelt halmot.
A volt paplak udvarán Farkas Erzsébet tiszteletes asszony eligazítását követően elkezdődött a mesebarangolás. A csoportok a Csengő-bongó erdőben megkapták tarisznyájukat és pogácsájukat, a Kővárhoz érve kavicsokból várat építettek, amiért kincs, azaz üveggolyó volt jutalmuk, a Varjúvárnál ügyességi játékon vettek részt, a Remetelaknál jóságukról tehettek tanúbizonyságot (pogácsájukért és üveggolyójukért bölcseletet kaptak), a Bölcsesség birodalmában szellemi próbatételként találós kérdésre kellett feleletet adniuk, a Dínom-dánom házban népdalt és táncot tanultak, a Csudakunyhóban pedig aranytulipánt nemezeltek. A közösen elfogyasztott ebédet követően a mesenap zárásaként a kultúrotthonban a Cimborák Bábszínház A rest legényről című magyar népmese-adaptációjának tapsolhattak a gyermekek.