Átiratban fordul a szakminiszterhez Kovászna, Hargita, Brassó és Maros megye közösen annak érdekében, hogy megfelelően kezeljék a vadkárokat, és reális kilövési kvótát állapítsanak meg. Erről Sepsiszentgyörgyön a Tein teaházban tartott közös sajtótájékoztatón számolt be Tamás Sándor és Borboly Csaba, Kovászna, illetve Hargita megye önkormányzatának elnöke.
Tamás Sándor közölte, hogy Péter Ferenc Maros és Ioan Veștea Brassó megyei elnökkel egyeztetve tartják a tájékoztatót, hiszen mind a négy megye hasonló gondokkal küzd, ami a medvék okozta károkat illeti. Felelevenítette, hogy az utóbbi napokban elég nagy port kavart a téma, miszerint új miniszteri rendeletet terjesztettek elő a kilövési kvótáról, s olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy két évre teljesen le szeretnék tiltani a medvék kilövését.
Hogy félreértés ne essék, az elnök hangsúlyozta: erdésztechnikus végzettsége van, első szerelme az erdő, állatvédő is egyben, valamikor medvebocsokat is nevelt, de egyensúlyban kell tartani az állatvédelmet, valamint az emberek érdekeit és javaik védelmét. Elmondta, az íróasztal mellett kidolgozott elképzelések nem egyeznek a valósággal, ezért néhány javaslatot is megfogalmaztak. Kérik, mérjék fel a valós vadállományt, hiszen Háromszéken 650–700 medvét tartanak nyilván, viszont a szakemberek 1300-ra becsülik számukat. Ennek mértékében a kilövési kvótát is körülbelül 60–70 egyedre kellene emelni. A vadkárok növekvőben, például 2016 első fél évében duplája volt, mint 2015-ben. A megyében a medvetámadások száma a következőképpen alakult: 2013-ban egy, 2014-ben kettő, 2015-ben három, 2016 első fél évében kettő. Tamás Sándor három pontban foglalta össze kéréseiket: valós felmérést a medveállományról, egyenlő megoldást a kilövési kvóta elosztásánál, a vadkárok reális megtérítését.
Borboly Csaba nehezményezte, hogy Romániában a jogszabályok szintjén egyáltalán nem beszélnek az emberi életről, ezért Brüsszelben nem tudnak arról, hogy Romániában emberi áldozatok is vannak. Szomorú, hogy Hargita megyében vannak helyek, ahol délután 6 óra után a gyerekeket nem engedik ki az utcára, nem mernek túrázni, nem művelik meg a területeket, mert nem mernek az erdő szélére kimenni, sok helyen puskával indulnak terményt begyűjteni. Ő is hangoztatta, hogy nem valós a populáció felmérése. Hargita megyében 1350 medvét tartanak nyilván hivatalosan, miközben szakemberek szerint a valós szám több mint ennek kétszerese. Ő már kérte, hogy tavasszal számolják meg a medvéket. Szerinte nem jelenthet akkora terhet az országnak, hogy a medveállományt csippel lássák el, amikor a sokkal nagyobb szarvasmarha-, ló- vagy kutyaállomány esetében megtették. Megállt a természetes szabályozás, túlszaporodtak a medvék, ma már ritkaságszámba megy a két bocs, általában három születik. Ennek oka lehet az is, hogy elsőként a természetes ritkítást végző erős hím egyedeket lövetik ki jól fizető vadászokkal. A vadásztársaságoknak a trófeák eladása jelenti a legnagyobb bevételi forrást. Hargita megyében 2013 óta megduplázódott a medvetámadások sérültjeinek száma, sőt, idén szeptemberben már meghaladta a tavaly egész évben jegyzett tizenkettőt. Ezzel az üggyel foglalkozni kell – mondotta Borboly Csaba, aki úgy fogalmazott, naponta fennáll a veszély, mondhatni katasztrófahelyzet van. Ebben hibásak a „zöldbárók”, akik gyakran a sajtó első oldalán szerepelnek, befolyásolják a gyenge politikusokat, és hozzájuk igazítják a jogszabályokat. Az elnök jelezte az aránytalanságokat is: Romániában 6500 medvét tartanak nyilván, annak negyede Hargita megyében él, mégis a kilövési kvótából csak 10 százalékot osztottak a megyére. Valószínű, hogy a kvótát a vadkárok is befolyásolják, ezért arra kér mindenkit, jelentsék azokat, még akkor is, ha csak egy szilvafa ágát törték le vagy egyetlen tyúkot pusztítottak el.
