A minisztérium sajtóközleménye szerint Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár a pálinka földrajzi árujelző névhasználatának erdélyi lehetséges kiterjesztéséről egyeztetett a civil szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen több kérdés is felmerült a romániai jövedéki szabályozással kapcsolatban, például, hogy milyen feltételekkel lehet a két országban gyümölcspárlatot készíteni, továbbá a gyümölcspárlatfőző üzemek létesítésére milyen jogszabályi környezet vonatkozik. A termőterület kiterjesztéséről szólva Gál Péter kiemelte: fontos szempont ebben a kérdésben, hogy a termő- és előállítási terület növelése milyen hatással lenne a pálinkák piacára, a termőterületen működő vállalkozásokra, azok pénzügyi eredményességére. A megbeszélésen elhangzott: a pálinka nemzeti kincsünk, amely összeköti a magyarságot, és megerősíti magyar kulturális gyökereinket. Ahhoz azonban, hogy beteljesíthesse küldetését nemzeti kultúránk ápolásában, elengedhetetlen, hogy a pálinkafőzésből élő vállalkozások továbbra is eredményesen működhessenek, jövedelmezőségük megmaradhasson. Ezért az ügyben a döntéshozatal előkészítéséhez a kérdés minden részletének feltérképezése szükséges. Elhangzott, a pálinka uniós oltalom alatt álló termék, így az erdélyi névhasználat ügyében az uniós eljárási szabályok irányadóak. A módosítási eljárást az Európai Bizottságnál kell kezdeményezni, amely egy kifogásolási eljárást követően dönthet. Az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselői szorgalmazták, hogy magyar nyelven is lehessen feliratozni termékeik címkéit.
Dezső Tibor, a lovagrend szakmai vezetője kérdésünkre elmondta: a tárgyalás során megállapodtak abban, hogy év végéig a magyar kormány – mint a védjegy tényleges tulajdonosa – kidolgozza a megoldás pontos menetrendjét. Van politikai akarat, hogy a kérdés rendes kerékvágásba kerüljön, a jogi és szakmai megoldás is körvonalazódik – összegzett a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis pálinkafőzde tulajdonosa.
Mint ismeretes, augusztusban az Erdélyi Pálinka Lovagrend és a magyar szakminisztérium képviselői egy tárgyalási sorozat véghezvitelében állapodtak meg, amely során jogi, szakmai és gazdasági szempontok figyelembevételével a védettség kiterjesztésének lehetőségeit vizsgálják meg, és amely a döntéshozatal előkészítése is egyben. Az erdélyi pálinkakészítők ugyanis azt kérték, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély, Bánság és Partium 16 megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők. A cél az, hogy a pálinka megnevezés ne csak földrajzi, hanem minőségi jelzés is legyen a fogyasztónak. Jelenleg a Magyarország területén és Ausztria négy tartományában készített gyümölcspárlatot lehet pálinka terméknévvel forgalomba hozni, minden más „csak” gyümölcspárlat.