Minden korábbinál nagyobb magaslat felé vette az irányt a Marson a Curiosity űrszonda missziójának második kétéves időszakában, amely október elsején kezdődött – közölte az amerikai űrügynökség, a NASA. Az új célpont egy 2,5 kilométer távolságra fekvő hegygerinc, amelyet a vas-oxid ásványban gazdag vörösvasérc (hematit) borít. A szonda feladatai között a gerinc mögötti terület agyagban gazdag, felszín alatti kőzetrétegének feltárása is szerepel.
Öt kilométerrel a Gale-kráter fölé magasodó, rétegzett szerkezetű Aeolis-hegy (Mount Sharp) alsó részén a Curiosity olyan ősi, vízben gazdag környezetre utaló bizonyítékok után kutat, amelyek ellentétben állnak a mai Mars felszínén uralkodó kemény, száraz körülményekkel. „Egyre magasabban fekvő és fiatalabb rétegeket érünk el az Aeolis-hegyen. Még négyévnyi, a hegy közelében és a hegyen végzett kutatás után is nagy esélyünk van, hogy meglepetések érjenek bennünket” – mondta Ashwin Vasavada, a NASA Curiosity-projektjének kutatója.
A legutóbbi, 14. fúrása alkalmával a Curiosity egy 180 méter vastag geológiai rétegből, az egy hajdani tómeder sárrétegeinek lerakódásaiból álló Murray-formációból vett mintákat. A marsjáró 2012-ben landolt az Aeolis-hegy közelében. A hegy lábát 2014-ben érte el, miután bizonyítékot talált a környező síkságon arra, hogy az ősi Mars tavaiban olyan körülmények uralkodtak, amelyek kedvezőek lehettek mikrobák számára – ha valaha létezett élet a vörös bolygón.
A Curiosity csaknem 900 kilogrammjával és 3 × 2,8 méteres méreteivel a legnagyobb mobil kutatórobot, amelyet eddig a Marsra küldtek. Misszióját eredetileg csak két évre tervezték, a marsjáró azonban már több mint négy éve járja a bolygót. Ottléte óta több mint 180 ezer fotót küldött a Földre. A NASA nyáron határozott arról, hogy másodszor is meghosszabbítja a Curiosity misszióját.
