Hidegben, szélben, esőben zajlott az elmúlt hétvégén a Kovászna Megyei Szarvarmarha-tenyésztők Egyesülete, a megyei tanács, a háromszéki agrárkamara, az AgroSIC Közösségek Közötti Társulás és Kovászna Polgármesteri Hivatala által megrendezett szarvasmarhaszemle. Kovásznán a Csomakőrös melletti volt lőtéren a viszontagságos körülmények ellenére népes tömeg gyűlt össze.
Nemcsak szarvasmarha-tenyésztő gazdák vitték közszemlére legszebb jószágaikat, kisállatokat, juhokat, galambokat is kiállítottak, s a növénytermesztésben érdekeltek is megkapták a látnivalót, gépkiállítás, kézi- és gépifejés-bemutató, gasztronómiai verseny és nem utolsósorban népzene, néptánc is szórakoztatta a nagyérdeműt.
A bejelentkezett gazdák közül a rossz időre hivatkozva többen nem jelentek meg állataikkal, ennek ellenére 11 állattenyésztő 25 különböző kategóriájú tejelő szarvasmarhája közül kellett a győzteseket kiválasztania a zsűrinek.
Kanabé, az abszolút győztes
A többször ellett tehenek csoportjában győztesnek nyilvánították Kanabé Gergely (Szentlélek) Rita nevű állatát. A ranglistán következett Jákó András (Kovászna) Szarvasa, majd Gheorghe Secelean (Szitabodza) Bujoricája. Az egyszer ellett tehenek között Kanabé Krisztinája győzedelmeskedett, ezt követte Sterczer Sándor (Szentlélek) Hajnija és Jákó Pirosa. A vemhes üszők csoportjában Kanabé Vivienjét nyilvánították győztesnek Nicolae Pastor Narcisája és ugyancsak Kanabé Verája előtt. A borjak tekintetében is Kanabé vitte a pálmát Elza nevű állatával, őt követte Pastor Mirája és szintén Kanabé Mónája. A szemle nagydíját, a Miss címet ugyancsak Kanabé szarvasmarhája, Rita vitte el. A verseny után a szervező egyesület döntése alapján különdíjat kapott Vinczi Géza és Stefán Vilmos (mindkettő nagybaconi) vemhes üszője is.
A ranglista alapján a szemle abszolút győztese Kanabé Gergely. Érdeklődésünkre elmondta: annak ellenére, hogy sokan megkérdőjelezték teljesítményét, az eredmény 30 éves tenyésztői munka fejleménye. A most kiállított állatok üknagyszülői 1987-ben Marosvásárhelyen már nyertek díjat. A fajtanemesítést tudatosan végzik, az anyatehenek hibáit a bikák képességeivel javítják. Csak mesterséges megtermékenyítést alkalmaznak – mondta el Kanabé. Hozzátette: azoknak, akik megkérdőjelezték eredményét, nem a világhálón kellene kommentálniuk, hanem a versenyre kellett volna elhozniuk állataikat.
A politikum és az önkormányzat is támogatja a gazdákat
Az ünnepi felszólalók között Tamás Sándor megyeitanács-elnök hangsúlyozta: a megyeháza támogatására mindig számíthatnak a gazdák – ezt már többször elmondta, és eddig be is tartotta szavát, a hétvégi eseményt is támogatta a hivatal. Marius Popica, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség Kovászna megyei kirendeltségének igazgatója a támogatások folyósításáról beszélt, aláhúzva: mindent megtesznek, hogy mielőbb pénzt kapjanak a gazdák.
Gyerő József kovásznai polgármester bevallotta: a fürdőváros életében a turisztikai ajánlatok között kiemelkedő helyen szerepel a szarvasmarhaszemle, sok vendég erre az alkalomra időzíti üdülését.
Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, az RMDSZ parlamenti képviselőjelöltje az esemény kiemelkedő fontosságát húzta alá. A mustra ösztönzően hat a gazdákra, az állattenyésztők társadalmának fontos pillanata, amely egyik évben sem maradhat el. A tejtermelés nehéz helyzetben van pillanatnyilag, de az állatok bemutatása, a verseny ösztönzőleg hat a gazdákra. Mindezek mellett a találkozások, a beszélgetések, a napi dolgok megvitatása feltöltődési lehetőséget ad a gazdáknak – mondta Könczei. Bár többletmunka, de aki igazán büszke jószágára, az megjelenik az eseményen. Sok esetben a „paraszt” kifejezésnek pejoratív értelmezése van, de meg kell érteni, hogy ők a társadalom egyik alapvető pillérét képezik – hangsúlyozta Könczei.
Ötvös Mózes, a szervező egyesület elnöke kiemelte, tiszteletet érdemelnek a gazdák, akik a kedvezőtlen körülmények ellenére is ott voltak az eseményen. Hangsúlyozta: a kiállítás szervezésében az anyagiak tekintetében komoly támogatást kaptak a megyei tanácstól, az Agro-SIC Közösségek Közötti Társulástól és az agrárkamarától is. Elmondta, az ország agráriumában a szakmaiság kellene hogy a legfontosabb legyen, elfogadhatatlan, hogy pártérdekek alapján neveznek ki igazgatókat, vezető beosztású személyeket, akik mit sem értenek a mezőgazdasághoz, és ennek következményeként egymás után hozzák a rossz döntéseket.
Kozma Béla, a Kovászna Megyei Agrárkamara vezetője érdeklődésünkre kritikusan fogalmazott. Komolyabb hozzáállás várható el a gazdák részéről. A rossz idő miatt sokan visszamondták a jelenlétet, de olyan is volt, aki telefonon sem jelezte távolmaradását. „Sokan csak a pénzt, a támogatásokat várják az egyesületi tagságtól, de nehezükre esik a tagsági díj kifizetése, amiből lényegében a hasonló eseményeket lehet megszervezni. A baconiak megkérdőjelezték a verseny eredményét, de egy ilyen megmérettetésen nem lehet mindenki
győztes” – jelentette ki agrárkamara elnöke.
A marha- és birkahúst népszerűsítették
A szarvasmarhaszemle kiemelkedő eseménye volt a főzőverseny. Második alkalommal szervezték meg Kovásznán, a nevezés egyetlen feltétele volt, hogy az ételek marha- vagy birkahúsból készüljenek. 11 csapat nevezett, de csak hét jelent meg. Az elkészült étkek változatosak voltak, a zsűri nemcsak az ételek ízét, állagát díjazta, pontok jártak a szakácsok megjelenésére, az asztalok díszítésére, a felszolgálásra is.
A nehéz döntés után győztesnek nyilvánították a sepsiszentgyörgyi Cuki csapatot (cukorbeteg gyerekek tagságával) borjúpörköltjükkel. Második helyen végzett a kovásznai városháza Nyolcas fogat csapata kecskepörkölttel, harmadik lett a szitabodzai szarvasmarha-tenyésztők egyesülete birkapörkölttel. A főzőverseny történetében első alkalommal ítéltek oda különdíjat. Ezt a Zágoni lovasok csapata érdemelte ki – a meg nem jelenésért. A fiatalok hamburgert készítettek volna – így akarták népszerűsíteni a marhahús fogyasztását –, de csak a zsűrizés végére értek a helyszínre, autóbaleset miatt késtek a megmérettetésről.
