Megszüntette a nyomozást az amerikai Bechtel társasággal 2003-ban megkötött autópálya-szerződés eredeti példányának eltűnése ügyében a bukaresti 5. kerületi ügyészség, mivel a feltételezett bűncselekmények elévültek.
Az ügyben 2013-ban tett feljelentést Dan Şova nagyberuházásokért és külföldi befektetésekért akkor felelős miniszter, aki szerint egyszerűen eltűnt az időközben kétszer is módosított szerződés eredeti példánya. A több korrupciós ügyben érintett szociáldemokrata politikus ezzel a korábbi jobbközép kormányok közlekedési minisztereire akarta hárítani a Románia számára előnytelen szerződés felelősségét, ugyanis azt állítólag 2003-ban Adrian Năstase akkori kormányfő is aláírta. A Brassó–Bors autópályát Európa legdrágább sztrádájaként emlegetik, amelyből egy évtized alatt alig 52 kilométert épített meg az amerikai óriáscég 1,4 milliárd euróért. A román sajtó szerint az amerikaiakkal versenytárgyalás nélkül megkötött, az Európai Unió által hevesen bírált szerződés volt az ára Románia NATO-csatlakozásának. A 415 kilométer megépítését eredetileg 2,2 milliárd euróért vállalta a Bechtel, de EU-s támogatás és költségvetési források híján nem haladt; idővel a felhalmozott adósságokért késedelmi kamatot és kártérítést követelt, amikor pedig mégis újrakezdték a munkát egy-egy szakaszon, a munkagépek felvonultatásáért is jelentős összegeket számolt fel, maga a szerződésbontás pedig 37 millió euróba került. Romániának időközben az észak-erdélyi sztráda Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti szakaszát sikerült felvetetnie a transzeurópai közlekedési hálózatba, tehát ennek megépítésére most már európai támogatást is igénybe vehet.
