Háromszéken igen nagy a felháborodás amiatt, hogy egy miniszteri rendelettel megszüntették a nagyvadak kilövési kvótáját – gyakorlatilag tehát nem szabad medvét, farkast és vadmacskát kilőni, csak ha veszélyesek. A gazdák, polgármesterek, intézményvezetők hangsúlyozzák: rengeteg a medve okozta kár a megyében, sőt, embereket is megsebesítettek vadállatok. Széles körű konzultációt tartottak tegnap Sepsiszentgyörgyön, majd a megyeházán összegyűltek levélben fordultak a szakminiszterhez, s a dokumentumot a kormányfőnek is eljuttatják. Az is kiderült: a hivatalosan jegyzett medveállomány kétszerese él a háromszéki erdőkben, ám kormányszinten meghamisították az adatot.
Polgármesterek, vadásztársaságok, erdészetek, közbirtokosságok képviselői, valamint károsultak vettek részt a megyeháza által összehívott tanácskozáson. Tamás Sándor tanácselnök elmondta, nem a megyei önkormányzat feladata a kérdéssel foglalkozni, de igen sok embert érint, és igyekeznek segíteni. Ismertette a szóban forgó miniszteri rendeletet, annak visszásságait, valamint a medvék okozta, hivatalosan jegyzett károkat. Az elnök elmondta, túlszaporodott a medvepopuláció, hivatalosan 650–700 állatot jegyeznek, ám szakemberek szerint ennek kétszerese él a megyében. Nem az a baj, hogy az erdőben találkoznak az emberek a medvével, hanem hogy az utcán, sőt, a gazdaságokban is, és nemcsak a terményben tesz kárt, hanem a pajtából elviszi a háziállatot, és emberre támad. Közös álláspont kialakítására törekednek, és azt levélben megküldik Cristiana Paşca Palmer környezetvédelmi miniszternek, valamint Dacian Cioloş kormányfőnek.
A Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesülete már küldött egy tiltakozó levelet a minisztériumba. A szervezet elnöke, Ötvös Mózes az ülésen kifejtette, a minisztérium gúnyt űz mindenkiből. Vargyasi és erdőfülei károkkal példálózott, emberekre támadt a medve, ez tűrhetetlen. A baj, hogy puhák vagyunk, tette hozzá, keményen kell fellépni, mondotta. Beadványt fogalmazott meg Fodor István, Sepsibodok község polgármestere, és felolvasta azt. Ő is ecsetelte a medvék túlszaporodása okozta károkat.
Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője közölte, heti egy-két kártérítési igénylés fut be a hivatalba. Már 2014-ben kidolgoztak egy kárfelmérési eljárástervet, amelyet felküldtek a szaktárcához, de semmi foganatja nem volt.
Több károsult gazda elmesélte eseteit. Erdővidéki, zágoni, Bodza-vidéki esetekről lehetett hallani. Egy baconi gazdának évente okozott kárt a vad, háromszor egy-egy tehenét pusztította el, negyedszer a gyümölcsösben tett kárt. 2012 óta egyetlen bani kártérítést nem fizettek, pedig kéréseit kedvezően bírálták el. Közben védekezésül kutyákat szerzett, azért viszont megbírságolták.
Tamás Sándor elmondta, a minisztérium egymillió euróval finanszírozott állatvédelmi programokat, miközben hat éve nem fizet kártérítést az állatok okozta károkért.
Kiss József, Zágon község polgármestere kifogásolta, hogy a hivatalos adatok nem valósak. A bejelentett kárnál sokkal kevesebb jelenik meg a statisztikában, a reális medveállománynak csak mintegy felét szerepeltetik. A kártérítést nem fizetik ki. Az emberek félnek kimenni az utcára, Zágon községben az utóbbi 30–40 napban huszonkét juhot és három tehenet pusztított el a medve. Egy falusfele tizenegy medvetámadást jelentett, abból miért csak kettő jutott el Bukarestbe? – tette fel a kérdést a felelősök iránt érdeklődve és a környezetvédelmi hivatal vezetőjére nézve. A kormány képviselője, a prefektus miért nincs jelen? – tette fel a szónoki kérdést, megtoldva, ő is csak a zászlókkal tud törődni. Simon András baconi polgármester a vadkárok mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a túl nagy medvepopuláció miatt kiveszett a Kárpátok büszkesége, a szarvas, idén egyetlen szarvasbőgést sem hallottak.
Gheorghe Neagu, a környezetvédelmi hivatal ügyvezető igazgatója ismertette az intézményhez befutott adatokat. Elmondta, annál több lehet, de ennyire érkezett kártérítési igénylés: 106 esetre ebben az évben. Ami a medvék valós létszámát illeti, a közölt útmutatás szerint, a lábnyomok alapján elvégezték a számlálást: 1300 egyedet jelentettek, végül csupán 650–700 példány jelent meg a hivatalos kimutatásban.
Az is elhangzott, hogy a kilövési kvótát leállító miniszteri rendelet kiadása előtt egy munkacsoport dogozott a javaslaton. Azt törvényellenesen állították össze, mivel nem a szakágak képviselőiből állt, hanem zömében állatvédők, civil szervezetek küldötteiből. Többen szorgalmazták a medvepopuláció reális felmérését, azt is javasolták, a bukaresti íróasztalaik mellett döntők jöjjenek, s legalább egy éjszakát töltsenek Háromszéken, „kóstolják meg”, miről van szó.
Benedek Barna, a Pro Silva Vadászegyesület vezetője figyelmeztetett, hogy a minisztériumban elhelyezett időzített bombáról van szó, hiszen a jelenlegi tárcavezetőnek még néhány hete van hátra, nem hozhatott volna ilyen horderejű döntést. Az árnyékban levő bűnözői csoport hatására léphetett, hiszen a tárcának partnerre van szüksége hatalmas európai uniós pénzösszegek lehívásához. Ha ez a csoport megkaparintja a vadállomány megfigyelési, felmérési jogát, akkor nagy bajok születnek. Sárkány Árpád, az Abies Hunting vadásztatócég vezetője és dr. Benke József, a zetelaki erdészet igazgatója is támogatta azt a felvetést: ne azt kérjék, hogy az állományt felmérjék, hanem egyenesen azt, hogy tegyék közzé a valós adatokat.
Az ülés végén megfogalmazott beadvány egyik pontja ezt kéri, a másik azt, hogy a kilövési kvótákat reálisan állapítsák meg, hiszen a megyében él a romániai medveállomány nyolcada, akkor a kvóta is arányosan ezt tükrözze, továbbá a károk mielőbbi megtérítését is szorgalmazzák.
