A négynapos rendezvénysorozatot tegnap nyitották meg, ma Gauditorium-koncertre hívják az érdeklődőket a Tranzit Házba, ahol magyar és más kelet-európai klezmer népzenei feldolgozások, versmegzenésítések csendülnek fel világzenei körutazással, hangszerbemutatóval, etnodzsessz improvizációkkal gazdagítva. Szombaton a Dina zenekar koncertezik a zsinagógában, szefárd, ladino, jiddis, héber és magyar népzenei dallamokat szólaltatva meg különleges feldolgozásokban. A zsidó napok részeként szombaton az erdélyi és a kolozsvári zsidóság történetéről hangzanak el előadások a zsinagógában, vasárnap a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban Márton Áron római katolikus püspökre, a népek igazára emlékeznek. A Kolozsvári Zsidó Napokat a Dialógus Egyesület, a Kolozsvári Zsidó Hitközség, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Határtalan Kultúra Egyesület szervezi. Amint Deák Andrea főszervező elmondta: a rendezvényeket a kolozsvári önkormányzat és Magyarország Külügyi és Külgazdasági Minisztériuma is támogatta. A főszervező szerint azért helyezték a zenei programokra a hangsúlyt, mert a zene olyan egyetemes művészeti ág, amelynek nincsenek nyelvi korlátai, bármilyen nemzetiségű és anyanyelvű közönséget meg tud érinteni. Fontosnak érezték, hogy a Márton Áron Emlékév keretében az erdélyi püspökre is emlékezzenek, aki minden diktatúra ellensége volt, és a zsidók elhurcolása ellen is felszólalt. Megjegyezte: a zsidó és a magyar kultúra között inkább csak mesterségesen létrehozott különbségek vannak. „Valaha békében éltünk, és remélem, békében fogunk élni a jövőben is. Egy olyan városban, mint Kolozsvár, amely mindig is soknemzetiségű, sokkultúrájú volt, fontosnak tartjuk azt, hogy a sokszínűséget a zsidó napokkal is kifejezzük” – fogalmazott Deák Andrea.
A Kolozsvári Zsidó Hitköz­ség honlapján elérhető adatok szerint 1941-ben a mintegy 111 ezer lakosú Kolozsváron a lakosság 15,1 százaléka volt zsidó származású. A helyi zsidó hitközségnek jelenleg mintegy négyszáz tagja van, többségük magyar anyanyelvű.