Az előző, keddi mérleg szerint 40 075-en haltak meg, 32 361-an tűntek el és 247 645-en sebesültek meg. Az állami vállalatokat irányító testület elnöke ugyanakkor arról számolt be, hogy előzetes becslések szerint mintegy 30 milliárd jüan (4,29 milliárd dollár) anyagi kár keletkezett a földrengés nyomán az állami tulajdonban lévő vállalatoknál. — Az indiai száműzetésben működő tibeti kormány felszólította tegnap híveit, hogy ideiglenesen szüneteltessék a Kína-ellenes tüntetéseket, tekintettel a pusztító földrengés több tízezer áldozatára.

Sosem építik újjá a múlt heti kínai földrengés által leginkább sújtott várost — legalábbis nem abban a völgyben, ahol romjai fekszenek. Egy héttel a pusztító földmozgások után Pejcsuan halott város. Még mindig ezreket rejtenek maguk alatt a leomlott épületek, holttestjeiket talán soha nem emelik már ki — írja a brit The Times. A városból szinte semmi egyéb nem maradt, mint összetört betontömbök, összegubancolódott gerendák, nincs egyetlen érintetlen épület. Az utcákon szemét és törmelék, alig látni embert, csak a mentőcsapatok, katonák ügyködnek a romok között, és az a néhány túlélő, aki nem akarja otthagyni a romok alatt rekedt hozzátartozóit. A brit lap szerint a 30 000-es város sorsa elhelyezkedésénél fogva meg volt pecsételve: egy szűk völgyben feküdt, meredek hegyoldalak között. A földrengés nyomán megcsúszott, puha talajon álló házak összeomlottak vagy eldőltek. Nem ez lesz az első alkalom, hogy Pejcsuan pakol: 1951-ben már egyszer áttelepítették, attól tartva, hogy a régi helyen túlzott veszélynek van kitéve a földrengések miatt. Az új hely sem lett jobb, ugyanis a város egy törésvonal fölé került. A hatóságok most azon töprengenek, hová telepítsék át megint Pejcsuant. Nem kizárt, hogy egy szomszédos megyéből kell lekanyarítani egy darabot, hogy vízszintes területen építhessék újra a várost. A régi helyen valószínűleg el sem fogják takarítani az óvárosi részen hét emelet magasra tornyosuló romokat. A megyei elnök szerint emlékművet állítanak majd az áldozatok neveivel.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a földrengés utáni elsődleges egészségügyi kockázatot nem a temetetlen holttestek, hanem a fedél nélkül maradt tömegek jelentik. Hans Troedsson, a WHO pekingi irodájának vezetője szerint a túlélők számára a biztonságos ivóvíz-, és élelmiszer-ellátáson kívül a legfontosabb a megfelelő közegészségügyi feltételek helyreállítása.

A földrengés túlélői a túlzsúfolt, ideiglenes tömegszállásokon az ivóvíz hiánya és a nem megfelelő higiénés körülmények miatt a levegőben és cseppfertőzéssel terjedő betegségeknek vannak kitéve. A kínai egészségügyi minisztérium ezért árványmegelőzési tervet dolgozott ki, amelyben az ivóvíz és az élelmiszerek biztonságos elosztásáról külön rendelkezik. A szecsuani egészségügyi hatóságok a betegségek megelőzésére 300 fős járványügyi egységet, valamint 200 közegészségügyi ellenőrt küldtek a térségbe.