Nem sérti az alkotmányt az új adatvédelmi törvény, amely bírói meghatalmazáshoz kötötte a kommunikációs adatok kikérését – döntötte el a bukaresti alkotmánybíróság. A tavaly októberben kihirdetett jogszabály ellen csaknem egy éve a bukaresti 3., illetve 6. kerületi bíróság elé állított vádlottak emeltek alkotmányos kifogást, de a taláros testület azóta nem tudott dönteni.
Az utólagos normakontrollt azért övezte nagy érdeklődés, mert a törvény előző formáját és két másik, a telefonos és az internetes kommunikációra vonatkozó jogszabályt 2014-ben alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság. A Román Hírszerző Szolgálat akkori vezetője, Liviu Maior a tavaly januári párizsi terrortámadások után nyíltan a taláros testületet tette felelőssé azért, hogy a titkosszolgálatokat úgymond megfosztotta a terrorelhárításban nélkülözhetetlen jogi eszközöktől; lemondását is ezzel indokolta. A joghézag felszámolását sürgető Klaus Iohannis államfő kezdeményezésére tavaly politikai konszenzus alakult ki a pártok között az adatvédelmi szabályozás módosításáról. Az új törvény szerint a telefon- és internetszolgáltatóknak kizárólag bírói felhatalmazás esetén kell kiadniuk 48 órán belül valamely felhasználó személyi adatait, a hívás helyét és az adatforgalom többi paraméterét az azokat igénylő nemzetbiztonsági vagy bűnüldöző szerveknek. A romániai szolgáltatóknak három évig kell tárolniuk előfizetőik hívásainak, illetve levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. (Cotidianul)
ÓVNAK A LIBERÁLISOK. Az alkotmánybíróságon támadta meg a doktorátusokról szóló törvényt az NLP – jelentette be Eugen Nicolăescu frakcióvezető, aki ugyanakkor elismerte: hiba volt, hogy a párt szenátorai is megszavazták a jogszabályt, épp ezért „megpróbálják helyrehozni ezt az elvtelen hozzáállást”. A politikus szerint a törvény nem felel meg a kétkamarás törvényhozás elvének: amikor visszajött az államfőtől és átment a képviselőházon, nem módosult semmilyen formában, a szenátus azonban húsznál több lényeges változtatást eszközölt rajta, és újra át kellett volna küldenie az alsóházba, de nem tette meg. Az NLP kifogásolja azt is, ahogy a felülvizsgálat alatt álló törvényt megszavazták: ott sem tartották be a szabályos eljárást. (Ziare.com)
FIZETETLEN SZABADSÁGON. Kolozsvár alpolgármestere fizetetlen szabadságot vesz ki az Országos Korrupcióellenes Ügyészség által elrendelt, hatvannapos hatósági felügyelet idejére, mert nem kíván olyan bért felvenni, amiért nem dolgozik. Horváth Anna közösségi oldalán azt írta: bízik abban, hogy a kivizsgáló hatóságokat az igazság kiderítésének szándéka vezérli. Azt is elmondja: számára az alpolgármesteri feladatok az emberek problémáinak törvényes keretek közötti megoldását jelentették, jelentik ma is, noha „a túlburjánzott bürokrácia, az ellentmondó, nehezen értelmezhető törvények szövevényében kockázatos dolog közéleti szerepet vállalni Romániában”. Ő maga is gyakran elfáradt, olykor megtorpant, de mindig újra nekilendült, és most úgy érzi, hogy érdemes volt, mert több száz biztató, bizakodó üzenetet kapott. „Kell menni előre, töretlenül végezni az érdekképviseleti, a közösségi munkát, küzdeni kell az igazságért, a jog érvényesítéséért, mert elbizonytalanodva, félelemből nem lehet cselekedni, nem lehet jövőt építeni!” – írja Horváth Anna, aki nem fellebbezett a hatósági felügyelet ellen. (MTI)
