A helyi értékek felismerésének és megbecsülésének érzését igyekezett erősíteni a gyerekekben a Csomád-Bálványos Közösségek Közti Turizmusfejlesztési Társulás által szeptember 26. és október 3. között 216 kisdiáknak szervezett papírszínház-bemutató és -foglalkozás. A műhelymunkák a Nagy-Csomád „szoknyája alatt” lévő öt önkormányzat (Tusnádfürdő, Csíkkozmás, Torja, Sepsibükszád, Tusnád) iskoláiban zajlottak, a tanintézetek pedig egy-egy legendát ismertető papírszínházkerettel lettek gazdagabbak.
A kápolna harangja című kezdeményezést a Bethlen Gábor Alap támogatásával hozták tető alá – derül ki a szervezet tájékoztatójából. Elsődleges célja, hogy a szellemi értékek megbecsülésére és a származástudat erősítésére építve már kisiskoláskorban elkezdjék a jövő vendégfogadói nevelésének megalapozását. A szervezők szerint „egy fogadóterület lakossága tudatában kell hogy legyen a térségben fellelhető és értékesítendő javaknak ahhoz, hogy innovatívan léphessen fel a szolgáltatásfejlesztésben”. A helyi legendák számos térségben milliárdos idegenforgalmi üzletág kiépítésére adtak lehetőséget, de csak úgy, ha már kellően beágyazódtak a köztudatba. A kezdeményezők szerint Székelyföldön ebben a vonatkozásban még jócskán akad tennivaló, ezért indították az oktatóprogramot. Módszerként a japán papírszínház bizonyult jó megoldásnak, amelynek használata újnak számít térségünkben, de egyszerűségéből kifolyólag könnyed szemléltetési mód. A technikát Demeter Éva néprajzkutató, múzeumpedagógus honosította meg Háromszéken, és az ő szakmai segítségével bonyolították le a bemutatókat, foglalkozásokat is.
Az előadások három korcsoportnak szóltak. Minden esetben először bemutatták A kápolna harangja című, Benedek Elek által feldolgozott legendát, amelyet Szederjesi Szidónia grafikus elevenített meg 13 illusztrációban. A bemutató után, csoporttól függően, kézműves-foglalkozásokon a kicsik tündért készítettek, a nagyobbak megrajzolták a Szent Anna-tó keletkezésének legendáját, amelyet be is mutattak az osztálynak. Mivel a papírszínház jól használható szórakoztató, oktató, személyiségfejlesztő és egyéb didaktikai célokra, a szervezők fontosnak látták, hogy a részt vevő iskolákat felszereljék egy-egy ilyen eszközzel. A minél színesebb felhasználás érdekében összesen 31 pedagógusnak tartott módszertani felkészítőt Demeter Éva – olvasható a tájékoztatóban. A felkészítőt ötletbörze zárta, amely során a pedagógusok mondták el, hogy mely tanórákon és tevékenységeken szeretnék használni az új módszertani eszközt.