Ellenállnának a külföldi földvásárlóknak

2016. október 18., kedd, Gazdakör

Romániában egyre több termőterületet vásárolnak meg vagy bérelnek külföldiek – állítják a hatóságok. Az ország gazdatársadalma is aggódik, attól fél, a tőkeerősebb külföldiek kezébe jutnak a földek. Az irányvonal kezd aggasztó méreteket ölteni, így változtatnak a földvásárlási törvényen. A törvénymódosítási javaslatot közvitára bocsátották, Achim Irimescu agrárminiszter szerint már novemberben a parlament elé kerülhet, ha kormányszinten sikerül gyorsan döntést hozni .

A miniszter szerint a legfontosabb módosítás a külföldi magánszemélyek által megvásárolható mezőgazdasági területek nagyságát érinti. Azt szeretnék, ha ezt legtöbb 50 hektárra korlátoznák, emellett a földvásárlónak bizonyos mezőgazdasági szaktudással is rendelkeznie kell majd. Feltétel lenne, hogy legalább ötéves tapasztalata legyen az agráriumban, ugyanakkor kellene vállalnia, hogy legalább tíz évig folytat mezőgazdasági tevékenységet a megvásárolt területen, és csak ezután adhatná el. Irimescu szerint a törvénymódosítási javaslat kidolgozásában a hazai mezőgazdászok véleményét is kikérik.
A statisztikai adatok szerint az országban a hazai gazdák a 8,3 millió hektárnyi termőterület harminc százalékát birtokolják vagy bérlik. A közjegyzői jelentések alapján több mint egymillió hektár szántót birtokolnak külföldiek. A legtöbben olaszok (23,4 százalék), németek (15,5 százalék), arabok (10 százalék), magyarok (8,2 százalék), spanyolok (6,2 százalék). Multinacionális cégek, mint például a Rabobank, a Generali, ASI Europe is érdekelt a romániai mezőgazdasági területek vásárlásában.
Kovászna megye mezőgazdasági területe 186 ezer hektár. Ebből 83 ezer szántó, 103 ezer állandó gyep (63 ezer legelő, 40 ezer kaszáló). A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság nincs olyan adatok birtokában, amelyekből kiderülhetne, mennyi földet birtokolnak vagy bérelnek külföldiek Háromszéken – tudtuk meg Könczei Csaba igazgatótól. Ismert, hogy a megye mezőgazdaságában érdekeltek külföldiek által alapított cégek – például Nagyborosnyón, Barátoson –, de ezeket az országban jegyezték be, így román jogi személyek – részletezte az igazgató.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2016-10-18: Gazdakör - Bokor Gábor:

Még több pénz a szarvasmarha-tenyésztőknek

Kiegészítik azokat az állattenyésztési juttatásokat, amelyeket termeléshez kötött támogatás címen kaptak meg a gazdák. Szarvasmarha- és bivalytenyésztők kapnak újból pénzt, ha eleget tettek a követelménynek (szarvasmarha esetében legkevesebb tízegyedes állomány, törzskönyvezve, termelési ellenőrzésben stb.).
2016-10-18: Gazdakör - Incze Péter:

Már most fel kell készülni a jövő évi pályázatokra (Vidékfejlesztés)

Lassan lejár a legtöbb vidékfejlesztési intézkedés  határideje. Túlnyomó részüknél október 30-ig lehetne leadni a pályázatokat, ha idÅ‘közben nem fogy el az éves pályázható keretösszeg. Mára számos intézkedésnél már elfogyott, egyeseknél mindössze néhány óráig tartott,  más területeken viszont még várják a pályázatokat.